Még egyetlen földönkívüli sem lépett senki emberfia tyúkszemére, ám máris nagy bajban az emberiség. Mert ha az amerikai tengerészgyalogosoknál úgy mennek a dolgok békeidõben, ahogy azt a film mutatja, az csakis azt jelentheti, hogy az amerikai tengerészgyalogosokat mind Hollywoodban képzik, annak a Michael Baynek a keze alatt, akinél a legegyszerûbb civil mozdulat is úgy fest, mintha attól nemzetek sorsa függne. Az ilyen vész nélküli heroizmus igen mulatságosan tud festeni például egy reggeli kávé elfogyasztásakor, s attól sem lesz kevésbé komikus, ha egyébként egy olyan jobb sorsra érdemes színész adja elõ, mint Aaron Eckhart. Aki, mielõtt jönnének a földönkívüliek, épp leszerelni készül, ám mivel jönnek a földönkívüliek, nem szerel, hanem folytatja az ezúttal Paul Greengrass stílusában fényképezett heroizmust. Ami azért mégiscsak jobban mutat, ha nem egy irodahelyiségben kell feletteseinkkel társalogni, hanem az emberiség szisztematikus kiirtásán dolgozó szorgos földönkívüliek (szaknyelven: "rohadt dögök") vesznek körül minket megsemmisítés céljából. Persze mi másért is gyûltünk volna össze, ha nem azért, hogy lássunk egy minden igényt kielégítõ világvégét, olyat, amilyet az eggyel elõzõ alien-inváziós moziban technikai okokból nem láthattunk. Ehhez képest az itt felvonuló rohadt dögöknél legóból is félelmetesebb rohadt dögöket lehet építeni, és az ûrhajóparkjuk is elég szedett-vedett. A leghatásosabb special effekt Aaron Eckhart összevont szemöldöke; simán felér két-két és fél világégéssel.
Az InterCom bemutatója
**
