film - A SZÍV BAJNOKAI

  • - kg -
  • 2010. június 10.

Zene

Sandra Bullocknak van humora. Nem a filmjeiből vesszük, azok láttán rég eszünkbe sem jut ilyesmi, hanem a valóságból, mert ha valaki személyesen veszi át az év legrosszabb női alakításáért járó Arany Málnát, ott komoly öniróniára kell gyanakodni.
Sandra Bullocknak van humora. Nem a filmjeibõl vesszük, azok láttán rég eszünkbe sem jut ilyesmi, hanem a valóságból, mert ha valaki személyesen veszi át az év legrosszabb nõi alakításáért járó Arany Málnát, ott komoly öniróniára kell gyanakodni. Kedves, majdhogynem emberi alakítás volt a Málna átvétele (az ' a megoldás címû filmért járt a büntetõ elismerés), mindenképpen emberibb, mint A szív bajnokaiban látható performansz, amiért a Málna másnapján máris megkapta az Oscart. A filmes Sandrából más se látszik, mint valami szélesvásznú szívjóság; olyannyira elhatalmasodott, hogy félõ, az általa alakított déli matróna minden hátrányos helyzetû élõlényt köszönés nélkül a keblére ölel, és ott is melenget az idõk végeztéig. Idáig persze nem megy a film, de odáig sem, hogy veleszületett jóságán túl bármit is mondana errõl a valóságból vett délkonzervatív anyáról, aki egy gazdag memphisi család ügyvezetõjeként örökbe fogadott a szegénysorról egy majdnem felnõtt afroamerikai óriáscsecsemõt, akibõl aztán az amerikai futball sztárja lett. Árnyalásképpen Sandra szemébe gyakran szöknek könnyek a félszeg fiatalember láttán, s bár szûk barátnõi körben elhangzik a "fehér ember bûntudata", és a "jótékonykodási hajlam", ezek csak afféle koktélozás közbeni rosszmájúskodások, hamar le is söprik õket az asztalról. Sandra egyébként lakberendezõt játszik, ami önreklámnak sem rossz, mert ez egy lakberendezõi mozi. Falra hányt bûbáj a nappaliban, szeretetszõttes az elõszobában, a konyhában pedig egy örök darab: a nyáron is izzó családi tûzhely.

Forgalmazza a Pro Video

** és fél

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.