film - AMADOR

  • 2011. július 28.

Zene

Emlékeznek még a Fausta éneke című perui filmre? Nemcsak a hátborzongatóan abszurd, mégis hitelesen elővezetett történet okán volt érdekes darab - amelyet Mario Vargas-Llosa unokahúga, Claudia Llosa írt és rendezett, a nagybácsihoz méltón erős atmoszférát teremtve az anyját érő nemi erőszak után a férfiaktól rettegő s ezért vaginájában meggyökerező krumplit tartó kecsua parasztlány fojtogató, szürreális meséjéből -, de a főszereplője miatt is. Magaly Solier rezzenéstelen tekintetében egyszerre tükröződött a női nem évezredes megalázottsága, elnyomottsága - s az az elszenvedés-túlélés-újrakezdés örök körforgását jól ismerő tudás, ami irracionálisabb bármely babonánál és varázslásnál. Most, ebben a bizarr spanyol filmben perui bevándorlóként látjuk viszont, akinek épp akkor fedezik fel a terhességét, amikor elhagyná a kisszerű szegénységben is vidáman éldegélő élettársát.
Emlékeznek még a Fausta éneke címû perui filmre? Nemcsak a hátborzongatóan abszurd, mégis hitelesen elõvezetett történet okán volt érdekes darab - amelyet Mario Vargas-Llosa unokahúga, Claudia Llosa írt és rendezett, a nagybácsihoz méltón erõs atmoszférát teremtve az anyját érõ nemi erõszak után a férfiaktól rettegõ s ezért vaginájában meggyökerezõ krumplit tartó kecsua parasztlány fojtogató, szürreális meséjébõl -, de a fõszereplõje miatt is. Magaly Solier rezzenéstelen tekintetében egyszerre tükrözõdött a nõi nem évezredes megalázottsága, elnyomottsága - s az az elszenvedés-túlélés-újrakezdés örök körforgását jól ismerõ tudás, ami irracionálisabb bármely babonánál és varázslásnál.

Most, ebben a bizarr spanyol filmben perui bevándorlóként látjuk viszont, akinek épp akkor fedezik fel a terhességét, amikor elhagyná a kisszerû szegénységben is vidáman éldegélõ élettársát. Az asszony így kénytelen visszatérni a kihûlt szerelembe, ahol a temetõi hulladék virágok újrahasznosításából élni próbáló férfi nagy álmát, az új hûtõszekrényt (amelyben majd lassabban hervadnak a WC-spray-vel újraillatosított rózsák) csak akkor tudják megvenni, ha a nõ elvállalja egy gazdag haldokló ápolását. Az öregúr azonban az egy hónapra szóló megbízás elsõ hetében meghal.

Innen azután a Biciklitolvajok-tematika helyett váratlanul egy Bu–uel-filmben találjuk magunkat, aminek csak zárlatában válik nyilvánvalóvá a tömény, nyomasztó történet és a szó szerint nehéz levegõjû atmoszféra mélységes humora.

A forgatókönyvet is jegyzõ Fernando León de Aranoa történetének több, szerencsés kézzel kiválasztott, pontosan kidolgozott motívuma katartikus felismerésekhez segíti a nézõt. Ám a filmet mégis a csodás indián színésznõ ezúttal is székhez szegezõ, szinte eszköztelen, mégis letaglózó hatású játéka, önátadása teszi emlékezetessé.

A Cirko Film - Másképp Alapítvány bemutatója

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk