film - EGY JOBB VILÁG

Susanne Bier filmje csak a rendezői erényeinek köszönhetően nem fajul tanmesévé. Egy dán vöröskeresztes orvos a polgárháború sújtotta Afrikában végzi áldozatos munkáját, s vív kilátástalan küzdelmet nemcsak a lőtt és robbanásoktól keletkezett gyermeki sebek begyógyításáért, de - azzal, ahogy a helybéli sebesült hadúrral bánik, majd elbánik - egyenesen a nagybetűs erőszak ellen is.

Susanne Bier filmje csak a rendezõi erényeinek köszönhetõen nem fajul tanmesévé. Egy dán vöröskeresztes orvos a polgárháború sújtotta Afrikában végzi áldozatos munkáját, s vív kilátástalan küzdelmet nemcsak a lõtt és robbanásoktól keletkezett gyermeki sebek begyógyításáért, de - azzal, ahogy a helybéli sebesült hadúrral bánik, majd elbánik - egyenesen a nagybetûs erõszak ellen is. Mindeközben odahaza, Dániában a fiát naponta bántalmazzák a nagyfiúk - mígnem új barátja szembe mer szállni az iskola agresszorával, s brutálisan meg is leckézteti. De leckéztetné a hazatérõ orvost megpofozó autószerelõt is...

Az alkotók, miközben az ideologikusan humanista tételeiket fogalmazzák történetté, szükségesnek látják pszichológiai indítékok elõszámlálásával is hitelesíteni a cselekvéseket. Van itt vád és önvád, hûtlenség alapú engesztelhetetlenség, gyermeki kíméletlenség és dac - s mindezek mibenlétét részletesen ki is vesézik a film megfelelõ pontján. Szép, politikailag szerfelett korrekt és lélektanilag is végigvitt tanítás lenne ebbõl az erõszakmentesség egyedül üdvözítõ voltáról.

Ha a rendezõ eközben nem teremtene olyan feszültséget, ahol még a napkelte is baljós színben tûnik fel, s nem itatná át képeit a félelem és az erõszak megfoghatatlan jelenléte. Minden labilis, minden törékeny: bármikor megjelenhet a valódi gonoszság, s nem is csak a külvilágban, hanem a hõsökben magukban, bármikor átbillenhet az idill horrorba, bármikor gyõzhet az agresszió a világos értelem felett. Mint a valóságban.

A Cirko Film - Másképp Alapítvány bemutatója

****