film - FERTÕZÉS

  • - kg -
  • 2011. október 13.

Zene

Sokaknak kellett meghalniuk M. Night Shyamalan Az esemény című filmjében, mire kiderült: a fák a tettesek.
Sokaknak kellett meghalniuk M. Night Shyamalan Az esemény címû filmjében, mire kiderült: a fák a tettesek. Idegborzoló zene indult, a kamera sejtelmesen ráközelített egy-két szélben hajladozó bükkre, nyárra, majd egy sztár rémült ábrázata töltötte be a vásznat, és egy elnéptelenedett fõutca. A semmirõl való filmkészítés terén Steven Soderbergh sosem merészkedett ily messzire, õ - mint mindenki (de tényleg mindenki) legjobb tanítványa - messzire nem szokott merészkedni, csak ide, az üzembiztos középszerig. Ott viszont, vetítsenek bármilyen hátteret is mögé, feszes és pörgõ, kicsit ugyan túlbiztosított, de mutatós produkciókat szokott összehozni. Hogy mirõl is? Többnyire arról, hogy Steven Soderbergh ezt is tudja. E tudáson belül most elérkeztünk Shyamalan fáiig, ami Soderberghnél egy gyorsan (ámbár a játékidõt nézve nem elég gyorsan) terjedõ vírus. Remek alkalom, hogy vészjósló zenére laborokban kutakodó tudósokat, rémült ábrázatú sztárokat és elnéptelenedett fõutcákat lehessen mutogatni. Well, ladies and gentlemen, hát, így terjed a vírus, így meg a pánik, így reagál a központ, a köznép, az elnök, az elnök macskája, a takarító, a blogger és így tovább, Steven nem fárad. Kontinensek és nézõpontok sokasága váltja egymást, farzsebükbõl Oscart (de minimum egy Golden Globe-ot) villantó sztárok szemléltetik a rendszer mûködését, mint felszállás elõtt a stewardess a mentõmellény használatát. Ha a mentõmellényrõl kell izgi, húsbavágó thrillert készíteni, Soderbergh lesz a mi emberünk. A végeredményrõl elõre is elmondhatjuk: a szokott félmagas színvonal.

Az InterCom bemutatója

***

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.