film - HARRY POTTER ÉS A FÉLVÉR HERCEG

  • - greff -
  • 2009. július 30.

Zene

Változik a világ, és minden híreszteléssel szemben a progresszió sem veszett ki belőle egészen: még a világpremier előtt megtudtuk, hogy a hatodik Potter-filmet nem más értelmezői kör üdvözölte, mint a Vatikán (a szériát korábban kiátkozásokon edzett nyelvezettel ledorongoló) félhivatalos lapja, a L'Osservatore Romano. A lelkes klerikális recepció baljóslatú üzenet: ugyan miféle gótikus horrorba hajló fantasy az, amit még ők is a keblükre ölelnek? Nos, igencsak szordínós mulatság.
Változik a világ, és minden híreszteléssel szemben a progresszió sem veszett ki belõle egészen: még a világpremier elõtt megtudtuk, hogy a hatodik Potter-filmet nem más értelmezõi kör üdvözölte, mint a Vatikán (a szériát korábban kiátkozásokon edzett nyelvezettel ledorongoló) félhivatalos lapja, a L'Osservatore Romano. A lelkes klerikális recepció baljóslatú üzenet: ugyan miféle gótikus horrorba hajló fantasy az, amit még õk is a keblükre ölelnek? Nos, igencsak szordínós mulatság. És ha csak ennyi baj volna vele!

Pedig erõs lélekkel vajúdtak a hegyek. A hatodik epizód alkotócsoportja végre bátran élt az erõteljes húzás és az átstrukturálás eszközeivel - az eredmény így a korábbi, képekkel kísért hadarós felolvasások után valódi adaptációnak nevezhetõ. Más kérdés, hogy a ritkítgatás során sikerült éppen a legizgalmasabb részeket (a Denem család históriáját, a halálfalók tombolását a Roxfortban, az epizód MacGuffinjaként funkcionáló bájitalkötet rejtélyének bogozgatását) a szemétbe dobálni, és még némi dilettáns inkoherencia is tetten érhetõ. (Jelentkezzen, akinek kiderült, hogy miért a félvér az epitheton ornansa a címbéli hercegnek! Könyvbõl puskázni nem ér!) Ami megmaradt, azt David Yates rendezõ, a feszültségkeltés ádáz ellensége dögunalmasra tompítja, de a többiek se semmik, Alan Rickman például minden jelenetben olyan fejet vág, mintha egy másnapos reggelen a saját keresztnevére próbálna rájönni éppen. Csodaszámba megy, hogy ebben a káprázatosan lapos filmben valódi humorral bélelt pillanatok is akadnak.

Forgalmazza az InterCom

* és fél

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.