Film - Hullanak jobbjaink - Antoine Fuqua: Brooklyn mélyén

  • - köves -
  • 2010. április 22.

Zene

Egyesek szerint Brooklyn metróval, mások szerint viszont a filmművészet eszközeivel közelíthető meg a legjobban. Aki az utóbbiakat választja, még nem biztos, hogy lemondott a tömegekkel való együttmozgásról, hisz a hely fotózkodásra mindig kapható szelleme csak úgy vonzza az autentikus utca- és/vagy dohányszagra vágyó filmeseket. Antoine Fuqua életművét épp az ilyen erős, autentikus, utcaszinti kipárolgások lengik körül.

Egyesek szerint Brooklyn metróval, mások szerint viszont a filmművészet eszközeivel közelíthető meg a legjobban. Aki az utóbbiakat választja, még nem biztos, hogy lemondott a tömegekkel való együttmozgásról, hisz a hely fotózkodásra mindig kapható szelleme csak úgy vonzza az autentikus utca- és/vagy dohányszagra vágyó filmeseket. Antoine Fuqua életművét épp az ilyen erős, autentikus, utcaszinti kipárolgások lengik körül. Az aszfaltra festett rendőrségi street-art nagy pártolója ő; rendezői munkássága lendületes lavírozás a külvárosi burkolaton elhullottak zsírkrétarajzai között. Los Angeles halmozottan hátrányos vidékeinek hullákból építkező domborzatát a Kiképzésben járta körül, de nem életmű az olyan, mely egy nyugati parti rendőrsztori után nem megy keletnek; Queens, Brooklyn, Bronx, esetleg New Jersey alkotják az ilyenkor szóba jöhető aszfaltválasztékot. A magasvasút szempontjából mindenképpen Brooklyn a nyerő: a magasvasút pedig azért kell, mert nélküle elképzelhetetlen az alvilág. A metró - úgy is, mint a dolgos, becsületes életek szállítóeszköze - fent zakatol, a kamera viszont kecses ívben alámegy a síneknek; olyan jelenet ez, mint amikor a cowboy benyit a csehóba, vagy amikor a ventilátor álmos köröket ír le egy füstös magánnyomozói irodában. Fuqua filmje nemcsak a kötött pályás külvárosi közlekedés szempontjából fegyelmezett, rendszerető munka, de amit a sínek alatt mutat, arra is A+-t adnak a műfajképzőben. Richard Gere például verejtékben úszva ébred, s még fogmosás előtt pisztolyt nyom a szájába - így csak olyan rendőr kelhet, aki már mindent látott, s ilyenből még másik két példány is munkába igyekszik: Ethan Hawke az elalpacsínósodás összes tünetével és egy olyan rendőr terheivel indul gyónni, aki asztmás levegőjű családi házát egészségesebbre cserélné, Don Cheadle pedig a beépített rendőrök közismert dilemmáival birkózik élményszerűen. Miközben a magasvasút hű hangulati elemként rója a mérföldeket, alant mindenkinek egyre nehezebb lesz; olyannyira nehéz, hogy annak kifejezésére már-már a rendőrviccek eszköztára tűnik a legalkalmasabbnak.

A Palace Pictures bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”