Film - Mit rákentek a századok - Julie Delpy: A grófnő

  • - szá -
  • 2009. október 22.

Zene

Nem tudhatjuk, mi inspirálta a népszerű színésznőt egy újabb Báthory Erzsébet-adaptációra, hacsak nem az a portré, melyen ő és a "vérengző vámpírnő" úgy hasonlít egymásra, mint két tojás. Tény, hogy a kerek 395 éve elhunyt grófnő alakját a mai napig számos titok fonja körül. Sőt, csak az. Ha egy történészkonferencián szavazást tartanának bűnösségét vagy elkövetett, illetve el nem követett tetteit illetően, a bukmékerek az 50-50 százalékos arányra fizetnék a legkevesebbet. Vajon minden dehonesztáló adat a Thurzók és II. Mátyás nyereségvágyból elkövetett, fondorlatos ármánykodásának az eredménye? Vagy a mozi is hozzátette a magáét grófnőnk rossz híréhez? Mi tagadás, múzsai alakja eddig is számos filmest ihletett meg, Borowczyktól Juraj Jakubiskóig, de Jancsó Miklós viselt dolgaiból is van mit rákenni. A lengyelnél leszbikus démon, egyenest a nagy Paloma Picasso tálalásában, a szlováknál (Közép-Európa eddig legdrágább mozijában) inkább reneszánsz műveltségű, intelligens asszony, a magyarnál jól festő fürdős (A zsarnok szíve egyik mellékalakjaként) Nádasdyné. Állítólag Jancsó önálló filmet is szánt neki, később Mészáros Márta is filmre szándékozott vinni, ám törekvéseiket - óvatos becslésem szerint: óriási szerencsénkre - nem koronázta siker.

Nem tudhatjuk, mi inspirálta a népszerű színésznőt egy újabb Báthory Erzsébet-adaptációra, hacsak nem az a portré, melyen ő és a "vérengző vámpírnő" úgy hasonlít egymásra, mint két tojás. Tény, hogy a kerek 395 éve elhunyt grófnő alakját a mai napig számos titok fonja körül. Sőt, csak az. Ha egy történészkonferencián szavazást tartanának bűnösségét vagy elkövetett, illetve el nem követett tetteit illetően, a bukmékerek az 50-50 százalékos arányra fizetnék a legkevesebbet. Vajon minden dehonesztáló adat a Thurzók és II. Mátyás nyereségvágyból elkövetett, fondorlatos ármánykodásának az eredménye? Vagy a mozi is hozzátette a magáét grófnőnk rossz híréhez? Mi tagadás, múzsai alakja eddig is számos filmest ihletett meg, Borowczyktól Juraj Jakubiskóig, de Jancsó Miklós viselt dolgaiból is van mit rákenni. A lengyelnél leszbikus démon, egyenest a nagy Paloma Picasso tálalásában, a szlováknál (Közép-Európa eddig legdrágább mozijában) inkább reneszánsz műveltségű, intelligens asszony, a magyarnál jól festő fürdős (A zsarnok szíve egyik mellékalakjaként) Nádasdyné. Állítólag Jancsó önálló filmet is szánt neki, később Mészáros Márta is filmre szándékozott vinni, ám törekvéseiket - óvatos becslésem szerint: óriási szerencsénkre - nem koronázta siker.

Delpy e nagyágyúk árnyékában megteszi a tőle telhetőt, azon iparkodik, hogy tisztára mossa az ugyancsak véres szenynyest, és leparkoljon valahol a történészek közt félúton. Nem vitatja, hogy a grófnő egy hordóabroncsszerűségekből ácsoltatott szerkezet és hű szolgái segítségével szűz lányok vérét vette, és magát azzal kenegette, de kicsit fel is menti azáltal, hogy eszét nem más, mint egy fiatalabb férfi, Thurzó István iránt érzett csillapíthatatlan szerelem vette el.

A végén azért elég megható a befalazott Erzsébet aggódása mennybemenetele tárgyában, de a titokhoz sajnos nem jutottunk közelebb, köztünk szólva: akart a fene. Minden úgy jó, ahogy van - még ha ezt Delpy filmjére erős túlzás is lenne ráfogni.

Forgalmazza a Best Hollywood

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.