Film - Szilvakék paradicsom - Aida Begic: Hó

  • - köves -
  • 2010. június 3.

Zene

Kicsi falu Kelet-Boszniában. Annál is kisebb, mint háború előtti fénykorában. A nappaliban a teljes lakosság: lányok és asszonyok, nagyok és kicsik, s csak mutatóban a férfinépből - egy riadt tekintetű kisfiú meg egy botjára támaszkodó öregember. A falu a nappaliban barkochbázik. Mi ez, ha nem extrém sport ilyen időkben. Lehetetlen játék:

Kicsi falu Kelet-Boszniában. Annál is kisebb, mint háború előtti fénykorában. A nappaliban a teljes lakosság: lányok és asszonyok, nagyok és kicsik, s csak mutatóban a férfinépből - egy riadt tekintetű kisfiú meg egy botjára támaszkodó öregember. A falu a nappaliban barkochbázik. Mi ez, ha nem extrém sport ilyen időkben. Lehetetlen játék: két évvel és megannyi feltáratlan sírral a boszniai népirtások után még jó, hogy mindenről és mindenkiről az elhurcolt férfiak jutnak az élők és még reménykedők eszébe. Ezt is tudja, és élményszerűen közvetíti is a szarajevói illetőségű Aida Begic filmje, hogy mi fér egy nappalivá zsugorodott, férfiait vesztett falu játékos szertartásaiba: elsősorban persze a gyerekfejek felett, a felnőtt frekvenciákon (és a vérnyomásmérőkön) tisztán fogható feszültség, mely a bizonyosság elleni harcban minden megpiszkált emlékre azonnal szélső értéket produkál. Akkor már a mindennapi befőzés jobban összeegyeztethető a sírok hiányában hivatalossá még nem tett gyásszal. Az udvaron szilvalekvár, ajvár, savanyúság készül, a természet mint vak zongorista, idillt játszik, a nagy őszi zsongás azonban elviselendő díszlet csupán a leszegett tekintetű befőzéshez. "lálkodnak azért férfiak, apa- és férjkorú, a tömegsírokat más-más nézőpontból, kívülről és belülről ismerő alakok a tájban: szemben az asszonyokkal ők nagyon is konkrét forgatókönyv-írói szándékokkal jönnek-mennek a történetben, miként a címszereplő hóhullásnak is megvannak a maga előre megfontolt szándékú, vágybeteljesítő tartalmai. Előkerül egy öltönyös szerb, távolról látszik, hogy háborús veterán, s mint a nagytőke hónaljban izzadó lóti-futija venné-vinné, s nyilvánvalóan wellnessparadicsommá alakítaná a jól termő földet. Rajta kívül feltűnik még egy kamionos, akire - akárcsak a mesebeli hóesésre - ugyancsak nagy szükség van a drámai feloldáshoz. A rendezőnő inkább a kötésekben, mint az oldásokban mutat nagyobb tehetséget, utóbbiak mintha inkább a zsűriízlést, mintsem az elbeszélés saját belvilágát szolgálnák. A konzerválókat a fogcsikorgatva el nem ismert gyász konzerválja: ezek az apa-, férj- és férfivárásban vagy a már ellenség nélküli ellenségvárásban megkeményedett-megszépült női arcok alkotják a film érdemi részét. Meg az a szép, praktikus közöny, amivel Slavno női lakosai éléskamrájukat töltik, magozva, darálva, cukrozva, előremenekülve.

A Mozinet bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.