Film: A nagy pékség (Gárdos Péter: Az utolsó blues)

Zene

Az emberiség legősibb vágya legyőzni a fizika (és az összes létező természettudomány) törvényeit. Szállni, mint madár, csak szárnyak nélkül, egyszerre dáridózni több helyen, császkálni ide-oda térben és időben, nagykanállal enni pirított hógolyót. A mozgókép föltalálása óta kedvenc témája ez a filmeseknek is. Előlépnek a hősök, helyből halhatatlanok, időgépbe ülnek, helyrerakják a trójai háborút Uzival, miegymás. Első - felületes - megközelítésben Gárdos Péter filmje is efféle vállalat bemutatására készült. Bebizonyítani, hogy a lehetetlen nem tart örökké, s ebből rögtön következik a második olvasat is, mely ugyancsak egy közkedvelt mozitípust idéz. Konkrétan azt, amelyik egy látszólag masszívan fölépített életrendszer pillanatok alatti (ez a legtöbb esetben s most is 24 lidérces óra) összeomlását ábrázolja. Néha elég egy véletlen, máskor egy rossz mozdulat, bármi, és startol a katasztrófa. Az adott esetben már az alapszituáció magában hordozza a kalamajka elkerülhetetlen bekövetkeztét, ahogy a nóta is mondja: jegenyefák, jegenyefák nem nőnek az égig.
Az emberiség legősibb vágya legyőzni a fizika (és az összes létező természettudomány) törvényeit. Szállni, mint madár, csak szárnyak nélkül, egyszerre dáridózni több helyen, császkálni ide-oda térben és időben, nagykanállal enni pirított hógolyót. A mozgókép föltalálása óta kedvenc témája ez a filmeseknek is. Előlépnek a hősök, helyből halhatatlanok, időgépbe ülnek, helyrerakják a trójai háborút Uzival, miegymás. Első - felületes - megközelítésben Gárdos Péter filmje is efféle vállalat bemutatására készült. Bebizonyítani, hogy a lehetetlen nem tart örökké, s ebből rögtön következik a második olvasat is, mely ugyancsak egy közkedvelt mozitípust idéz. Konkrétan azt, amelyik egy látszólag masszívan fölépített életrendszer pillanatok alatti (ez a legtöbb esetben s most is 24 lidérces óra) összeomlását ábrázolja. Néha elég egy véletlen, máskor egy rossz mozdulat, bármi, és startol a katasztrófa. Az adott esetben már az alapszituáció magában hordozza a kalamajka elkerülhetetlen bekövetkeztét, ahogy a nóta is mondja: jegenyefák, jegenyefák nem nőnek az égig.

Kulka János, a jól menő pék kettős életet él. Budapesten pedagógus asszonyka, helyes gyerek, áldozatkész jó barát, aki egyben szorgos üzlettárs, plusz tartós jólét a sajátja, de a nem túl távoli, ám mégis egzotikus Krakkóban (galambok a főtéren, Eurimage támogatás) is fűti a kemencét nagy erőkkel. Művész, a tájon közismerten honos papságnak fest szép, szőke kedvesével freskót a plafonra, és az nem szakad le, végig, még akkor sem, amikor az összeomlást ábrázolja látványosan késleltetve a rendező.

A szégyentelen péknek módszere van, itthon azt mondja, üzleti út, és könnyen beazonosítható típusú gépkocsiján (mobiltelefonjának márkája és a szolgáltató multi neve a szerkesztőségben) áthajt a másik életébe, és ez működik, csak már nehezen bírja, érthető módon, hisz csalni, hazudozni nem szép, ám fáradságos dolog. S amikor - általa - a néző számára is biztossá válik (voltaképpen a film legelején), hogy ez így tovább nem mehet, egy végtelenbe vesző kocsiút során föltolul neki az egész élete, s mi gazdagabbak leszünk egy örök tanulsággal: mi a fenének két élet annak, akinek egy is sok. Tényleg, minek?

Nem tudjuk meg, de nem baj. Ahhoz ugyanis, hogy ezt a kérdést egyáltalán pedzegessük, először a saját portánkon kéne söpörni, de hogyan is. Lehet-e vagy lehetetlen két életet élni, prakszisból mondhatom: egyet sem sikerül sokszor. Mi minden fogant már abból a motívumból, hogy valaki folyamatosan valamiről lecsúszottnak, lekésettnek érzi magát. "Még nem is éltem, máris megházasodtam" - effélék, tele velük a padlás.

Gárdos Péter külső erők (Paudits Béla alighanem maga az ördög) bevonásával a filmidő első négyötödét tölti azzal, hogy csigázza a nézői várakozást: jaj, mi lesz ebből, hogy lehet ebből kijöni, ha egyszer sehogy. Úgy, sehogy. Talán becsületből vagy valami megmagyarázhatatlan nehézségi erőtől hajtva még összehozza a pék asszonyait, de nem nagyon akar velük semmit kezdeni, leitatja őket, szerintem ezt látta valahol, minden középfajú megcsalós moziban asszony és szerető leisszák magukat a sárga földig, aztán elalszanak (itt is).

A mellékszereplők (a pék anyja és a szeretője, a pék nagybátyja) még elmesélik életük történetét, megjelenik a pék apja is, informálja a nézőt a kétlaki életmód anyagi hátteréül szolgáló sütödék ebül szerzett voltáról, aztán elered az eső vagy eláll, szakasztott, mint az életben. Mi pedig abban a biztos tudatban térhetünk haza, hogy a lelkiismeret-furdalást jobb lesz kerülnünk, mert nem vezet az jóra.

Turcsányi Sándor

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált.