Film: Heti kretén (A leskelődő)

  • - ts -
  • 2001. július 26.

Zene

Az lenne csak csuda móka, ha visszasírnánk a gyilkost. Mondjuk, aki csak egyszer ölt. Előre megfontolt szándékkal, nyereségvágyból, például egy dúsabb örökség reményében úgy intézte a dolgokat, hogy minden szereplő, uram bocsá´ a néző is azt higgye, hogy merő véletlenségből dőlt rá a közfal a nagybácsira, majd miután mesterkedései végére járt, újra fölvette a munkát, fapofát öltött, mintha nem is ő csinálta volna a bajt, bújt biztos alibi oltalmában.
Az lenne csak csuda móka, ha visszasírnánk a gyilkost. Mondjuk, aki csak egyszer ölt. Előre megfontolt szándékkal, nyereségvágyból, például egy dúsabb örökség reményében úgy intézte a dolgokat, hogy minden szereplő, uram bocsá´ a néző is azt higgye, hogy merő véletlenségből dőlt rá a közfal a nagybácsira, majd miután mesterkedései végére járt, újra fölvette a munkát, fapofát öltött, mintha nem is ő csinálta volna a bajt, bújt biztos alibi oltalmában.

A hivatástudattól hajtott rendőr meg egyenesen kell a fenének. Jöjjenek a betegek, aki egészséges, nem áll zsarunak, ölésre sem adja a fejét, sőt betegbiztosítást köt, hogyha mégis azon kapná magát, hogy fölrobbantott egy zsúfolásig tömött trolibuszt, hát részesüljön hamar szakellátásban.

Jöjjenek a sorozatgyilkosok, de kizárólag nemi eltévelyedéseik mentén operáljanak, hogy a drogfüggő tisztviselőknek könnyebb legyen elbánni velük. Aztán ezek szeressenek egymásba, vagy legalább az egyik a másikba, ha nem fordítva. Mindegy.

A leskelődő című film, azon túl, hogy egy mérföldkő bármiért is, a maga nemében műremek. Ki látott már olyat, hogy egy filmben tökéletesen mindegy minden. Mindegy, hogy hol járunk, hogy kikkel, hogy mikor. Mindegy, hogy mi történik a következő jelenetben, mint ahogy az is, milyen arca van Keanu Reevesnek, s miért olyan.

Megvalósult ím a tökéletes, érdek nélkül való interaktivitás. A néző nem csinál semmit, nem néz, nem gondolkodik, nem nyomkod gombokat, és mégis az történik, amit ő akar, ha egyszer nem akar semmit. Figyeljenek nagyon oda, emberek! Ilyen még nem volt! Elmennek a moziba, fizetnek a pénztárban, beülnek a terembe, sötét lesz, vetítenek egy filmet, aztán hipp-hopp otthon vannak, a vekker jár, de pont annyit mutat, mint induláskor, és nem emlékeznek semmire. Legközelebb jobban vigyázzanak! Minek ez a sok strapa. Utalják át, adják postára a pénzt, vagy várják meg, míg házhoz jön a filmforgalmazók díjbeszedője, esetleg küld egy fizetési felszólítást.

- ts -

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.