Film: Sötét verem (Javier Balaguer: Enyém vagy)

  • - brz -
  • 2003. augusztus 7.

Zene

Atárgy a mifelénk is egyre többet emlegetett asszonyverés, hivatalos nevén a családon belüli erőszak. Ehhez képest feltűnik, hogy férfi írta a forgatókönyvet (Alvaro Garcia Mohedano), és férfi rendezte meg (Javier Balaguer). Nem kell mindjárt nősovinizmust orrontani, csak azért jegyeztem meg a dolgot, mert az Enyém vagyon amúgy nem könnyű fogást találnia a kritikusnak. Mert ez egy oktatófilm. De a legjobb esetben is tévéfilm, amely aktuális témákat dolgoz fel közérthető módon, többé-kevésbé publicisztikai megközelítésben.
Atárgy a mifelénk is egyre többet emlegetett asszonyverés, hivatalos nevén a családon belüli erőszak. Ehhez képest feltűnik, hogy férfi írta a forgatókönyvet (Alvaro Garcia Mohedano), és férfi rendezte meg (Javier Balaguer). Nem kell mindjárt nősovinizmust orrontani, csak azért jegyeztem meg a dolgot, mert az Enyém vagyon amúgy nem könnyű fogást találnia a kritikusnak. Mert ez egy oktatófilm. De a legjobb esetben is tévéfilm, amely aktuális témákat dolgoz fel közérthető módon, többé-kevésbé publicisztikai megközelítésben.

Adott ugye egy (házas)pár. Az asszonyka (A szex és Lucia címszerepében megismert színésznő, Paz Vega adja) szép és fiatal, modern dolgozó nő, de semmi extrém, se túlfejlett öntudat, se feminista elhajlás, se vezető állás vagy kiugró kereset, most hirtelen ezek jutottak eszembe, amik ki szokták hozni a pasikból a fundamentalista macho állatot. A férj pár évvel idősebb, jóképű, sármos, foglalkozására nézve kreatív igazgató egy reklámcégnél, átlag felett fizető, átlagosan hajszás munkakör. A kapcsolat a rossz vég felől visszatekintve, flashbackekben idéződik fel, alapjáraton a feleség, Angela nézőpontjából, de ezt az alkotók rugalmasan kezelik: vannak férj-szempontú és általános nézőszögű jelenetek is. Ami közös lényegük, hogy mindegyik célra tart: a rövid bevezetés - szerelem első látásra - után csak olyan képeket látunk a házaspár életéből, amelyek vagy előre vetítik Joaquin erőszakra való hajlamát, vagy az asszonyverés stációit ábrázolják. Valamennyin végigkalauzolnak minket az első pofontól a könnyes, rózsacsokros kibékülésen át az erőszak eszkalációjáig, az állandósuló válsághelyzettől a váláson és a gyerekelhelyezés buktatóin át a zaklatásig és az életveszélyes fenyegetésekig. Feketén-fehéren kiderül, amit mindenki tud: a rendőrség nem segít, a törvény tehetetlen. Angela kénytelen a maga kezébe venni az ügyet.

Nem árulom el a végét, legyen elég annyi, hogy a film vesz egy éles kanyart, és átfordul merészen fikciósba, az alkotók egy kifordított Viridiana-idézettel tisztelegnek a nagy spanyol mester előtt, majd felcsendül a szenvedélyes főcímzene, az Enyém vagy, természetesen nem a Tankcsapda, hanem egy érett női hang tolmácsolásában.

- brz -

A Budapest Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?