mi a kotta?

Föl a Hókristálypalotába!

  • mi a kotta
  • 2017. január 15.

Zene

„Silberhaus polgármester háza ünnepel. Karácsony éjszakán egy nagy fenyőfát állítanak fel a szalonban – lágy, lassú zene, 64 ütem. A fenyő kigyúl – pattogó zene, 8 ütem. Vendégek érkeznek, és gyermekek sietnek utánuk – tüzes, vidám zene, 24 ütem, ámultan csodálkoznak – tremolo.” Bizony megfellebbezhetetlenül elérkezett a karácsonyi szezon, amikor nemhogy a csapból is Csajkovszkij Diótörője folyik, de még a Simpson család krónikus sárgaságban szenvedő tagjai is e szvit jogdíjmentes dallamaira kívánnak nekünk boldog ünnepeket. A balett számára dolgozó Csajkovszkijt pedig ily aprólékosan instruálta a legendás Marius Petipa, amint az fentebb olvasható. A tehát gúzsba kötve táncoló komponista meg a spiccen illegő cári balett együttműködése mindenesetre gyümölcsözőnek bizonyult, s erről korántsem csupán az ilyenkor obligát operai Diótörő-sorozat tanúskodhat. Merthogy a Müpában de­cember 22-én és 23-án valóságos Diótörő-napok lesznek: a Szegedi Kortárs Balett előadásaival, valamint a Kocsis Zoltán által megteremtett hagyomány jegyé­ben két bábos produkcióval, ahol is a Nemzeti Filharmonikusokat vezénylő karmester immár Madaras Gergely lesz (Nemzeti Hangversenyterem, december 23., tizenegy és hat óra). De felhangzik a Diótörő-szvit a Concerto Budapest karácsonyi koncertjén is, ahol az első rész főszáma bizonnyal Rachmaninov II. zongoraversenye lesz, a felívelő pályájú Anna Vinnickaja (képünkön) szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, december 18., fél nyolc). Az Óbudai Danubia Zenekar Karácsonyi ének fantáziacímű hangversenyén pedig ugyanez a szvit már Duke Ellington bedolgozásával hangzik majd fel, lezárva a megelőző Mozart-programot (Zeneakadémia, december 21., fél nyolc).

Az ilyenkor, lám, szinte ellenállhatatlan csábításnak talán csak a Fesztiválzenekar meg a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara tud majd ellenállni. Az utóbbi együttes, összeszövetkezve a Magyar Rádió Énekkarával és Gyermekkórusával, két kortárs ünnepi kompozíciót, Tóth Péter Karácsonyi kantátáját és Vajda János Karácsonyi concertóját szólaltatja meg Bach I. zenekari szvitjének nyomában (Zeneakadémia, december 20., fél nyolc). A Fesztiválzenekar évzáró koncertjeinek változatos programján pedig azért ott szerepel majd Csajkovszkij, de a Rokokó-variációkkal, melynek csellószólistája Várdai István lesz (Zeneakadémia, december 26., 27. és 28., háromnegyed nyolc). Takács-Nagy Gábor karmester Beethoven és Mendelssohn szélső pontjai közé romantikus, s többnyire francia zenéket válogatott, így felhangzik majd e koncerteken a repertoár leghíresebb szimfonikus scherzója is, vagyis Dukas Bűvészinasa.

„Elment hát a vén varázsló, / Végre nincs ma itt a mester! / Szellemeit én varázslom / Élni-halni most az egyszer!” Így kezdődik a Dukast megihlető Goethe-vers, ám a mi varázslóink, akik persze nem vének, legfeljebb korosak, még csak most fognak megérkezni. William Christie például saját együttese, a Les Arts Florissants élén tér vissza hozzánk, nem kisebb művet, mint Händel Messiását megszólaltatni (Nemzeti Hangversenyterem, december 17., fél nyolc). Fischer Ádám pedig a Felvilágosodás Korának Zenekarát és a Purcell Kórust vezényli majd újév napján: az ilyenkor már megszokott, de soha meg nem unt másik oratóriumcsodát, Haydn várt és elvárt Teremtését elénk bocsátva (Nemzeti Hangversenyterem, január 1.)

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."