folyóirat - DEBRECENI DISPUTA 2009/7-8.

  • - urfi -
  • 2009. szeptember 3.

Zene

A cívisváros önkormányzata által kiadott kulturális-közéleti folyóirat szerkezete egyszerre szigorú és megengedő. A tapasztalt olvasó már tudja, mit várjon a térbeliséggel játszó metaforákkal (Küszöb, Főtér, Kapualj stb.) jelölt rovatoktól, de úgy vannak kialakítva, hogy csak az nem passzol bele a rendszerbe, amit a különböző szakterületekről érkező szerkesztők nem akarnak belerakni.
A cívisváros önkormányzata által kiadott kulturális-közéleti folyóirat szerkezete egyszerre szigorú és megengedõ. A tapasztalt olvasó már tudja, mit várjon a térbeliséggel játszó metaforákkal (Küszöb, Fõtér, Kapualj stb.) jelölt rovatoktól, de úgy vannak kialakítva, hogy csak az nem passzol bele a rendszerbe, amit a különbözõ szakterületekrõl érkezõ szerkesztõk nem akarnak belerakni.

"Mi Közép-Európa? Az Oroszország és Németország közötti kis nemzetek bizonytalan övezete" - Kundera negyedszázados bonmot-jánál biztosabbat azóta sem tudunk a kérdésrõl, de a nagyszerû tematikus blokk írásai túllépnek a mi kis Mitteleuropánk definíciós problémáin: kapunk helyette fogalomtörténetet; elemzést az egymás ellenében alakuló nemzeti narratívákról, amelyek tagadják egymást; körképet Bécs, Pozsony, Krakkó és Budapest zsidóságáról; végül fejmosást a közös gazdasági felelõsségvállalásról. Nagy kár, hogy mindezt Szénási Miklós érzelmes/közhelyes, cigányozással súlyosbított szerkesztõi publicisztikája vezeti be.

Ká-Európával nyit az Árkádok is: az építészeti rovatról még a hozzám hasonló szakbarbár is csak elismeréssel szólhat, a Heinz Tesarral készült interjú a túlbonyolított kérdések ellenére is csemege. A vacsorára Térey János is megérkezik: saját blokkal tisztelegnek elõtte, kéziratok, tanulmányok, vers, fotók - komolyan van véve. Az viszont remélhetõleg poén, hogy Debrecen, a sport fõvárosa címmel szerepel riport formájú propagandaszöveg a lapban. A szabadjára engedett Kósa Lajos elõtt nem áll meg senki, aki a sportot bántja: "Ha nincs uszoda, hol tanuljanak meg úszni a gyerekek?" - mutat rá a problémára. Épül is, szépül is minden. De ennél több kell: "a dárdának hegye is legyen, vagyis önmagában nem elegendõ a létesítményfejlesztés, példaképekre is szükség van..."

De a lap szép kivitelû és gazdag - van hová eltekinteni.

Fõszerkesztõ: S. Varga Pál. 600 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.