"Mi Közép-Európa? Az Oroszország és Németország közötti kis nemzetek bizonytalan övezete" - Kundera negyedszázados bonmot-jánál biztosabbat azóta sem tudunk a kérdésrõl, de a nagyszerû tematikus blokk írásai túllépnek a mi kis Mitteleuropánk definíciós problémáin: kapunk helyette fogalomtörténetet; elemzést az egymás ellenében alakuló nemzeti narratívákról, amelyek tagadják egymást; körképet Bécs, Pozsony, Krakkó és Budapest zsidóságáról; végül fejmosást a közös gazdasági felelõsségvállalásról. Nagy kár, hogy mindezt Szénási Miklós érzelmes/közhelyes, cigányozással súlyosbított szerkesztõi publicisztikája vezeti be.
Ká-Európával nyit az Árkádok is: az építészeti rovatról még a hozzám hasonló szakbarbár is csak elismeréssel szólhat, a Heinz Tesarral készült interjú a túlbonyolított kérdések ellenére is csemege. A vacsorára Térey János is megérkezik: saját blokkal tisztelegnek elõtte, kéziratok, tanulmányok, vers, fotók - komolyan van véve. Az viszont remélhetõleg poén, hogy Debrecen, a sport fõvárosa címmel szerepel riport formájú propagandaszöveg a lapban. A szabadjára engedett Kósa Lajos elõtt nem áll meg senki, aki a sportot bántja: "Ha nincs uszoda, hol tanuljanak meg úszni a gyerekek?" - mutat rá a problémára. Épül is, szépül is minden. De ennél több kell: "a dárdának hegye is legyen, vagyis önmagában nem elegendõ a létesítményfejlesztés, példaképekre is szükség van..."
De a lap szép kivitelû és gazdag - van hová eltekinteni.
Fõszerkesztõ: S. Varga Pál. 600 Ft
****
