folyóirat - EX SYMPOSION - RENDSZERVÁLTÁS GYEREKSZEMMEL

  • - urfi -
  • 2010. június 10.

Zene

1993. december 12., vasárnap.
1993. december 12., vasárnap. Üresek a játszóterek, mindenki a Disney-délutánt nézi. De a nagy kedvenc, a Kacsamesék közepén hirtelen elsötétül a képernyõ, gyászzene szól, aztán megjelenik egy ismerõsnek tûnõ férfi fényképe, akirõl közlik, õ a miniszterelnök, és hogy elhunyt. Antall József és Dagobert bácsi találkozása a mai huszonévesek egyik legfontosabb generációs élménye, kis túlzással traumája: sokaknak "ez volt az elsõ találkozása a halállal, és egyúttal a politikával is" (Jekel András).

A vajdasági gyökerû, tematikus számaival jó esetben negyedévente jelentkezõ Ex Symposion hol írói életmûveket jár körül (Danilo Kistõl Nabokovon át Tar Sándorig), hol évek múltán is emlékezetes, nívós szakmai összeállításokat rak össze (például Nietzschérõl vagy a "gonosz banalitásáról"), de gyakran egy-egy hívószó szervezi össze az anyagot (Pletyka, Vándor, Kuka). Utóbbi vonulathoz áll közel a rendszerváltás és vidéke szubjektív bebarangolása. A kulcsszó és a lapszám legnagyobb erénye a vállalt személyesség. Elég arra utalni, hogy a belsõ illusztrációk zömét a szerkesztõ, Pályi Sándor Márk gyerekkori röplapjai, politikai plakátjai adják, de nem sok mindent takargat volt egotripperünk, Kõszeg Ferenc sem - K. történeteit gyerekei kommentálják kritikusan, okosan. Szilágyi Ákos arról beszél egy remek interjúban, hogy a gyerekkorban az emlékek lenyomódásának módja "nem történelmi, hanem mágikus", és ez derül ki a szám gerincét adó, változó színvonalú visszaemlékezésekbõl is. A köztársaság kikiáltása annyit jelentett, hogy elmarad a matekóra, a március 15-i koszorúzásból pedig az marad meg, hogy "én itt csak seggeket látok". A gömb alakú mászókában megalakul a Magyar Agrálpárt, tagjai: "Németh Mikiegér, Bush, Pozsgay, Kojak, Gorbacsov és az Amerikai Nindzsa." Fontos nevek abból a néhány évbõl, amikor a felnõttek gyerekké váltak, a gyerekek meg felnõttek picit.

88 oldal, 800 forint

****

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.