folyóirat - PRIZMA: EROTIKA ÉS PORNOGRÁFIA

  • - urfi -
  • 2010. szeptember 16.

Zene

Jörg Buttgereit német rendező - aki Blutige Exzesse im Führerbunker című nazisplotationjében színészileg megformált egy "válogatott testrészekből összefércelt árja tenyészbikát" - 1987-es Nekromantikjában Robert, a hullaeltüntető cég alkalmazottja hazalop egy holttestet, és barátnőjével hármasban élnek boldogan. De Betty lelép a hullával, Robert pedig kivégzi magát.
Jörg Buttgereit német rendezõ - aki Blutige Exzesse im Führerbunker címû nazisplotationjében színészileg megformált egy "válogatott testrészekbõl összefércelt árja tenyészbikát" - 1987-es Nekromantikjában Robert, a hullaeltüntetõ cég alkalmazottja hazalop egy holttestet, és barátnõjével hármasban élnek boldogan. De Betty lelép a hullával, Robert pedig kivégzi magát. A Nekromantik 2 képsorain már Monikát látjuk, aki kiássa Robert testét, és viharos érzelmi fordulatok után lefejezett szerelme nyakára helyezi a rothadó corpus fejét. Az így kapott élõhalott szeretõvel való aktus során méhében gyermek fogan. Az elõbbiek alapján kevesen haboznánk a két mûalkotást mint értelmetlen, elmebeteg trashfilmet félredobni, vagy éppen undorodva röhögni rajtuk. De Nemes Z. Márió azt mondja, ennél többrõl van szó: Buttgereit nem kevesebbet tesz, mint "a romantikus szerelmi és giccskultusz radikalizálásával egyszerre tárja fel a polgári érzékenység nekrofil esztétikáját és a klinikai tekintet embertelenségét. A holttest idegensége így egy olyan hisztérikus humanizmus alapjává válik, mely az ember és az emberi rekvizitumok iránti bonyolult szeretetet hirdeti." Remek tanulmánya végére ezt az olvasó még hajlamos is elhinni neki.

A fentiekbõl talán nyilvánvaló, hogy a tavaly indult filmmûvészeti folyóirat harmadik száma a pornó közhelyes és hatásvadász témáját nem éppen a könnyebbik végén ragadja meg. Még a kötelezõ körök is izgalmasak a "pornófilm realista esztétikájáról" és a homevideókról. A kísérleti és kisjátékfilm rovat (ami most fõleg Peter Tscherkassky munkásságára fókuszál) hiánypótló voltát már a lap indulásánál is üdvözöltem, és azóta a kritikák is kinõtték gyermekbetegségeiket. A képregény gyenge, a házipornós Palahniuk-novella erõs. A témája ellenére elsõsorban azért a vájt fülû olvasóknak ajánlható lap ráadásul valószínûtlenül jól néz ki - kár, hogy egy olvasás után lapjaira esik szét.

120 oldal, 690 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.