folyóirat - PRIZMA: EROTIKA ÉS PORNOGRÁFIA

  • - urfi -
  • 2010. szeptember 16.

Zene

Jörg Buttgereit német rendező - aki Blutige Exzesse im Führerbunker című nazisplotationjében színészileg megformált egy "válogatott testrészekből összefércelt árja tenyészbikát" - 1987-es Nekromantikjában Robert, a hullaeltüntető cég alkalmazottja hazalop egy holttestet, és barátnőjével hármasban élnek boldogan. De Betty lelép a hullával, Robert pedig kivégzi magát.
Jörg Buttgereit német rendezõ - aki Blutige Exzesse im Führerbunker címû nazisplotationjében színészileg megformált egy "válogatott testrészekbõl összefércelt árja tenyészbikát" - 1987-es Nekromantikjában Robert, a hullaeltüntetõ cég alkalmazottja hazalop egy holttestet, és barátnõjével hármasban élnek boldogan. De Betty lelép a hullával, Robert pedig kivégzi magát. A Nekromantik 2 képsorain már Monikát látjuk, aki kiássa Robert testét, és viharos érzelmi fordulatok után lefejezett szerelme nyakára helyezi a rothadó corpus fejét. Az így kapott élõhalott szeretõvel való aktus során méhében gyermek fogan. Az elõbbiek alapján kevesen haboznánk a két mûalkotást mint értelmetlen, elmebeteg trashfilmet félredobni, vagy éppen undorodva röhögni rajtuk. De Nemes Z. Márió azt mondja, ennél többrõl van szó: Buttgereit nem kevesebbet tesz, mint "a romantikus szerelmi és giccskultusz radikalizálásával egyszerre tárja fel a polgári érzékenység nekrofil esztétikáját és a klinikai tekintet embertelenségét. A holttest idegensége így egy olyan hisztérikus humanizmus alapjává válik, mely az ember és az emberi rekvizitumok iránti bonyolult szeretetet hirdeti." Remek tanulmánya végére ezt az olvasó még hajlamos is elhinni neki.

A fentiekbõl talán nyilvánvaló, hogy a tavaly indult filmmûvészeti folyóirat harmadik száma a pornó közhelyes és hatásvadász témáját nem éppen a könnyebbik végén ragadja meg. Még a kötelezõ körök is izgalmasak a "pornófilm realista esztétikájáról" és a homevideókról. A kísérleti és kisjátékfilm rovat (ami most fõleg Peter Tscherkassky munkásságára fókuszál) hiánypótló voltát már a lap indulásánál is üdvözöltem, és azóta a kritikák is kinõtték gyermekbetegségeiket. A képregény gyenge, a házipornós Palahniuk-novella erõs. A témája ellenére elsõsorban azért a vájt fülû olvasóknak ajánlható lap ráadásul valószínûtlenül jól néz ki - kár, hogy egy olvasás után lapjaira esik szét.

120 oldal, 690 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.