Annál is inkább, hiszen ahogyan arról a múlt héten futólag már említés történt e hasábokon, a hét vége kitüntetett produkciója a Szegedi Szabadtéri Játékokon ígérkező Parasztbecsület-Bajazzók lesz (július 27. és 28., kilenc óra; esőnap: július 29.). Caniót a kazanyi születésű tenor, Avgust Amonov énekli majd, ám a két este előzetes szenzációjának kétségkívül inkább a másik opera tenorfőszerepére kijelölt Dolhai Attila (képünkön) elsőre merész döntésnek tűnő felléptetése tekinthető. Kesselyák Gergely személyében mindenesetre olyan karmesterre számíthatunk, aki bizonnyal kézben tartja majd a Dóm téri előadásokat.
Jóval több mint százéves házasság ez már a két opera között, hiszen legelső ízben 1893-ban illesztették egymás mellé Mascagni és Leoncavallo leghíresebb művét. S persze éppenséggel nem is alaptalan vagy pusztán praktikus szempontokra tekintő ez a párosítás, s ilyesformán csupán sokadik lehetne az érvek sorában az a felvetés, hogy mindkét opera a XIX. századi Itália felettébb kedvezőtlen gyilkossági statisztikáit és egyáltalán, a heves olasz temperamentum pusztító szélsőségeit teszi szemléletessé. Mascagni művének alapja legalább egy szépirodalmi mű, ám a szerelemféltés meg a szicíliai szokás szerint fülbe harapással induló (lásd ehhez aKeresztapa-trilógia záró filmjét) és gyilkosságba torkolló párbaj itt is az életből lett ellesve, s ha lehet, a rögvalósághoz még közelibb a Bajazzók története. 1865. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepének estéjén egy calabriai faluban megrendezett színházi előadáson ugyanis valóban megtörtént az a gyilkosság, amely azután Leoncavallo művének alapjául szolgált. Homályos pontok azért akadnak e csúnya eset körül: a kis Leoncavallo vagy ott volt ezen az előadáson, vagy nem, s egyes kutatások szerint a gyilkosság a vándorkomédiások tevőleges részvétele nélkül, szimpla nézőtéri bicskázásként bonyolódott.
Ezen a ponton ajánlónk rendesen lejjebb csavarja a hangerőt, ám ezúttal éppenséggel crescendóra váltunk, minthogy július 30-án nyit, méghozzá immár kilencedik alkalommal a Crescendo Nyári Akadémia Sárospatakon, mely rendezvény azután a második héten hamvas produkcióival, tanári, növendék- és gálakoncertjével annak rendje és módja szerint beletorkollik majd a Zempléni Fesztivál programjába. S végül, ha csak azért is Budapesten maradnánk: hát irány a Vármegyeháza! Pontosabban a pesti Vármegyeháza díszudvara, ahol pénteken a Concerto Budapest "Pezsgő - zene - nyár" fantáziacímű programja (július 27., nyolc óra; esőnap: július 28.), hétfőn pedig Hegedűs Endre változatosan összeállított zongorakoncertje (augusztus 1., fél nyolc) tart majd igényt tömeges megjelenésünkre.
