"Egy csomó fontos dolog történik a mai elektronikus zenében, ami kimarad az itthoni közfigyelemből. Kár lenne, ha más korábbi úttörő zenei kezdeményezésekhez hasonlóan ezek is csak tíz év késéssel érkeznének be hozzánk. Ezért kell most beszélnünk róluk, s mivel más nem teszi meg, az Ultrahanggal kívánok megfelelő publicitást adni e jelenleg még periferiális zenéknek" - mondja Nun András, az Ultrahang Alapítvány megalapítója. A másfél éve működő alapítvány az "új zeneszerzési és előadói technikát használó" művészeket s ezek "új hangzással és esztétikával bíró műveit" igyekszik népszerűsíteni. Az átvett idézetek kényszerűek, nem igazán lehet műfajhoz, hangzáshoz, esetleg ritmusképletekhez kötni e muzsikákat, maximum annyiban, hogy leginkább otthoni hallgatásra ajánlottak. Szóval vajmi kevés az esélye, hogy mondjuk egy mostani Coil- vagy Scanner-felvétel a slágelistán tűnjön fel, de szerintem elsősorban nem a sznobizmus felelős számos, ezen a téren működő zenekar kultuszstátusba kerüléséért. Na ja, ezek a zenék furcsák, tehát helyből adódik a hype-olás lehetősége, de ezzel együtt - kissé sarkítva - tényleg izgalmasak. Részemről legalábbis, ha éppen érdekfeszítésileg kívánok tájékozódni az aktuális zenei felhozatalból, akkor az Ultrahang honlapjára (
http://uh.hu) látogatok. A lemez- és rendezvényajánlók, külföldi koncertbeszámolók, interjúk, hallgatnivalók lelkes közlése és folytonos újítása mellett az Ultrahang a közeljövőben indítja be lemezsorozatát havi két megjelenéssel. A limitált példányszámban, speciális tokban kiadott CD-k a hazai, bevett műfajokhoz kevéssé köthető zenéket hivatottak bemutatni, alkalmanként két külön előadó önálló albumával. Az első sorozat tizenkét lemezének lefutása után az összes lemezt megvásárló gyűjtők egy, a tizenkét albumot összefogó, az előadókról és lemezükről további információt tartalmazó lefűzős könyvecskét kapnak ajándékba.
A weboldalszerkesztés és a CD-kiadás mellett az Ultrahang koncertek szervezésével is próbálja közelebb hozni ezt a nálunk még kevésbé ismert zenei világot. A Városi Színházban október 13-án fellépők listája ugyancsak ígéretesnek tűnik. Az est két külföldi vendége, a Pan Sonic és a COH egyaránt részese volt annak a nagyszabású CD-sorozatnak (Raster/Noton: 20 to 2000), amely tavaly elnyerte a linzi Ars Electronica nagydíját. A japán elektronikai cég perrel való fenyegetéséig Panasonic néven működő finn duó már járt nálunk egy elég szerencsétlen kimenetelűre sikeredett műsorral (a program közben döglött be a cuccuk), s bizonyítási vágyuknak nagyban köszönhető, hogy sok más európai fellépésükkel ellentétben az itteni koncertjüket nem mondták le. A COH név mögött az orosz Ivan Pavlov áll, aki évek óta egy stockholmi egyetemen végez akusztikus kutatásokat, s szakterülete, a közlekedésizaj-csökkentés eredményeit a lemezein is alkalmazza. Ivan Pavlov legutolsó lemezét éppen a Coillal közösen készítette, sőt szeptemberben közös koncertet is adtak Moszkvában.
A Nicron a hazai Porousher zenekar (http://porousher.net) egyik tagját, Olejnik Zsoltot (Nox) takarja, szólóanyagát a már említett Raster/Noton kiadó jelenteti meg a közeljövőben.
Egyeseknek talán képtelenségnek tűnik, hogy korunk elektronikus zajai lehetnek kifinomultak is, mégis úgy hiszem, valami ilyesmit tapasztalnak majd, akik elmennek a rendezvényre. Ráadás kedvcsinálóként: az első száz látogató nem csupán egy élménnyel, de egy Ultrahang-válogatás-CD-vel is gazdagabban térhet haza.
- bogi -
