Frici titokban súgta meg húgának (aki éppen hétéves múlt), hogy a bezárt szobákból kora reggel óta különös zizegést, zörgést és halk koppanásokat hall, s a folyosón az imént sötét kis emberke - nem más, mint Drosselmeier keresztpapa - suhant végig nagy ládával a hóna alatt." Ezekkel a sorokkal indul E. T. A. Hoffmann Diótörő és Egérkirály című klasszikusa, amely Csajkovszkij révén idén csakúgy, mint tavaly meg tavalyelőtt, a karácsony tán legfontosabb, de bizonyosan legnépszerűbb repertoárdarabjának számít. Az Opera sorozatban játssza majd ezt az elnyűhetetlen balettjét, az Urániában karácsony második napján a moszkvai Bolsojból kínálják A diótörő konzerv, de egyszersmind autentikus előadását (december 26., hat óra, ill. 27., tizenegy óra), s ami a legfőbb: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar is elő fogja vezetni a Kolibri Színházzal közös, többéves produkcióját (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 22., 23. és 27., hat óra). A koncertek különleges jelentőségét az a reménykeltő információ adja, hogy a közzétett program szerint e koncerteket immár Kocsis Zoltán vezényli majd, betegsége után visszatérve zenekara élére.
Ha az év vége e slágerdarabé, úgy a 2013-as esztendő, azaz az ígérkező Verdi- és Wagner-bicentenárium évének első napjai a ritkábban megszólaltatott vagy pláne különleges alkotásoké. Ismertsége és elismertsége ellenére ilyen ritkábban megszólaltatott műnek tekinthetjük akár Haydn oratóriumát, Az évszakokat is, amely idén a Müpa újévi koncertjének programját alkotja majd, megszakítva ugyan ezzel A Teremtés gyönyörteljes sorozatát, ám alighanem hasonlóan lélekemelő produkciót életre híva, méghozzá a nagyszerű Helmuth Rilling vezénylete alatt (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, január 1., hét óra). Jóval ritkább csemege gyanánt vár majd reánk a MET első 2013-as HD-közvetítése, amely Hector Berlioz gigantikus nagyoperáját hozza el a Fesztivál Színház és az Uránia közönsége számára, többek között Deborah Voigt és Susan Graham főszereplésével (január 5., hat óra).
S immár az elvitathatatlan ínyencségeket felemlegetve: Olivier Messiaen négytételes zenekari meditációja, A mennybemenetel teszi majd ki a Concerto Budapest újévi koncertjének első felét, 1932- 33-ból (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, január 4., fél nyolc). Míg a Nemzeti Filharmonikusok januári hangversenyét egy ugyancsak szakrális tematikájú alkotás, Alexander von Zemlinsky 83. zsoltára fogja megnyitni, hogy utóbb aztán a csodás Isabelle Faust Alban Berg Hegedűversenyével csapjon a húrokba (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, január 8., fél nyolc). Másnap egy hasonlóan vonzó és hasonlóan kiváló vendéghegedűs, Janine Jansen játszik el egy "álcázott hegedűversenyt" a Fesztiválzenekar bérleti koncertjeinek első estéjén (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, január 9., háromnegyed nyolc). Leonard Bernstein 1954-es Szerenádja lesz ez a mű, amely öt tételében Platón Lakomáját muzsikálja el, ezzel javítva valamelyest a hatalmas Erósz mellőzöttségén, amelyet ekképp panaszolt fel a szimpózium egyik résztvevője: "Nem rettenetes-e [...], hogy a többi istennek himnuszokat és paiánokat faragtak a költők, Erósznak azonban, egy ilyen erős és hatalmas istennek, annyi költő közül egyetlenegy sem faragott dicsérő éneket?"
