Lemez

Gershwin Reimagined: An American in London

  • - csk -
  • 2019. március 7.

Zene

Melyik műfaj tekintheti magáénak a Porgy és Bess, az Egy amerikai Párizsban és a Rhapsody in Blue szerzőjét? A könnyű? A komoly? A jazz? Részben mindegyik, egészében egyik sem. Az orosz-litván zsidó szülőktől származó, első generációs amerikai George Gershwin a könnyű műfaj felől közelített a zenéhez, hiszen számtalan slágert írt (és ebben volt a legjobb), de műveiben sok a jazzhatás, és nyilvánvalóan azt akarta, hogy klasszikus komponistaként becsüljék, ezért írt operát (amely nem igazi opera), és ezért akart Schönbergtől tanulni (végül „csak” nagyon jó barátokká és rendszeres teniszpartnerekké lettek, és George remek portrét festett Arnoldról).

A nemrégiben megjelent új Gershwin-lemez tanúságtétel a jazz képviselői részéről a nem létező „Gershwin-perben” arról, hogy a zeneszerző az övék. Ismert kompozíciókat hallunk, hosszabbakat és rövidebbeket, hangszereseket és vokálisakat vegyesen: megszólal a Rhapsody in Blue, az Egy amerikai Párizsban, az Home Blues, a Porgy és Bessből az I Loves You, Porgy, valamint a Három prelűd és befejezésül az I Got Rhythm. A Royal Philharmonic Orchestra játszik az uruguayi José Serebrier vezényletével, közreműködik Shelly Berg jazz-zongorista triója, Ledisi és Monica Mancini énekel, Atruro Sandoval trombitál, Mark O’Connor hegedül. A zenéket egy kicsit átírták, felerősítve a jazz jelenlétét – mint amikor kólába whiskyt kevernek. Szüksége van erre Gershwinnek? Nincs – de az eredmény kétségkívül elegáns, kissé bódító, és nagyon jól szól. Egy lehetséges olvasat, nincs mit kifogásolni rajta.

Decca, 2018

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.