rés a présen

Gildát kivéve mindenki gonosz

Philippe Arlaud operarendező

  • rés a présen
  • 2017. augusztus 20.

Zene

rés a présen: Miért lett operarendező?

Philippe Arlaud: Strasbourgban az orvosi egyetemen tanultam, amikor elkezdtem érdeklődni a színház iránt, és váltottam is rendező, látványtervező és művészettörténet szakra az Ecole d’art dramatique de Strasbourg-on. Pályafutásomat ugyan fénytervezőként kezdtem, de igen hamar közöm lett a díszlettervezéshez és így kerültem kapcsolatba az operával. Giorgio Strehler, Bob Wilson, Klaus Michael Grüber és Peter Stein terelgettek… 1995-től fókuszálok kimondottan a rendezésre, és kezdettől fogva sokat dolgozom Bécsben, de például a baden-badeni fesztiválon és a Bayreuthi Ünnepi Játékokon is.

rap: Miért választotta éppen a Rigolettót a szentmargitbányai kőfejtő programsorozatán belül?

PA: Az Arenaria menedzsment erre kért fel. Engem Verdi egyik legnépszerűbb operájában nem Mantova hercegének reneszánsz udvartartása érdekel, amelyet az alapműből, Victor Hugo a Király mulat című drámájából ismerhettünk meg. Sokkal inkább vonzott maga a helyszín. A kőfejtő látványa már 1990-ben – a Marcel Prawyvel és Erich Seitterral itt tett látogatásom során – nagy hatással volt rám. Vonz a természet és a színház, illetve a művészet párbeszéde és a fantasztikus lehetőség, hogy kipróbálhatom magam egy a megszokottnál tízszer nagyobb színpadon. A színpadképben főszerepet kapnak a kőfejtő nyers sziklái, ugyanakkor tovább nő a fény- és filmtechnika jelentősége. Elképzeléseim szerint a darab főszereplője, Gilda az, akinek meggyilkolásával köddé foszlik a szabadság iránti vágy romantikája, és nem Rigoletto, mert Gildát kivéve igazából mindenki gonosz, bár a közönség a darab végén Rigolettóval is együtt érez. Az egész darab felett ott lebeg a kezdeti átok, s az elejétől tudjuk, hogy mi lesz a végkifejlet.

rap: Mit érdemes tudni még a bemutató helyszínéről?

PA: A Fertő-tó közelében található

Közép-Európa egyik legrégebbi kőfejtője, az UNESCO Világörökség része. Egy őstenger lagúnája volt itt és a lerakódott homokkövet termelik ki a mai napig. Ezekből a kövekből építették többek között a bécsi Ste­phansdomot, illetve a Ring számos épületét. Rendkívül gazdag a növény- és az állatvilága. Közel húsz éve rendeznek itt nagy opera-előadásokat, amelyek különleges élményt nyújtanak a lélegzetel­állító környezetben. Ahogy említettem korábban, nemcsak a színpad óriási, hanem a nézőtér is, egy előadásra több mint 5 ezer néző látogat el ide. Csodásan kiépítették, kényelmesen lehet parkolni, az előadás előtt és a szünetben minden igényt kielégítő gasztronómiai szolgáltatásokkal.

rap: Milyen csapattal állította színre az előadást?

PA: A próbák fantasztikusan zajlottak, tehetséges, remek fiatal előadókkal dolgozhatok együtt a darabban. Anja Bihlmaier személyében először van női művészeti vezetője és dirigense a Szentmargitbányai Kőfejtő opera-előadásainak. Gilda szerepében az ünnepelt spanyol szopránt, Elena Sancho Pereget láthatjuk, a másik szereposztásban Tatjana Larinát. Rigoletto szerepére a szentpétervári Mariinszkij Színház baritonját, Vlagyiszlav Szulimskijt, valamint a 2015-ös szentmargitbányai Tosca Scarpiáját alakító közönségkedvencet, az olasz Davide Damianit sikerült megnyerni. Mantova hercegének szerepén napjaink három kitűnő tenorja osztozik: a koreai Yosep Kang, a Fülöp-szigetekről érkező Ar­thur Espiritu, illetve a mexikói Jesus Leon. A bérgyilkos Sparafucilét Luke Stoker basszus alakítja. És persze ki ne felejtsem a zenekart és az énekkart, a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Bécsi Filharmónia Kórusát.

rap: Mikor lehet látni az előadást?

PA: A bemutató július 12-én volt, és egészen augusztus 19-ig megy összesen 19 alkalommal.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.