rés a présen

„Gitáros történelmet” írunk az idén

Pavlovits Dávid gitáros, zeneszerző

  • rés a présen
  • 2018. április 29.

Zene

rés a présen: Hogyan született a Szegedi Nemzetközi Gitárfesztivál?

Pavlovits Dávid: 1999-ben alapítottuk a barátaimmal, és egy olyan hagyomány megteremtése volt a célunk, ahol a műfaji sokszínűség, a fiatal tehetségek támogatása és a gitár közösségteremtő jellege egyaránt érvényesül. A gitár napjaink legnépszerűbb hangszere, de csak kevesen tudják, hogy a popzenei akkordjátékon túl milyen hihetetlen dolgokra képes – ezt szeretnénk bemutatni és népszerűsíteni az SZTE Zeneművészeti Kar és az egyesületünk közös szervezésében.

rap: Gazdag háttered van ehhez a történethez. Összefoglalnád röviden?

PD: Magamon mindig jót nevetek, ha a pályámról kérdeznek, mert folyton úgy mondom vissza az ön­életrajzomat, mint egy napközis a leckét: gitáros és zeneszerző vagyok, több mint harminc országban adtam szólóestet, és a magyar gitárosok közül elsőként adtam szólóestet például a New York-i Carnegie Hallban vagy a kairói operaházban. Sokféle zenét írok, nemcsak gitárra, zongorára és zenekarra, hanem elektronikus zenét is filmes vagy színházi produkciókhoz. A Sony Pictures Televisionnek is dolgoztam például, gitárdarabjaim a londoni Trinity College kötelező vizsgadarabjai között szerepelnek. A szervezéshez amúgy csak korlátozottan értek, ahhoz inkább, hogy megtaláljam és összehangoljam a megfelelő profi és lelkes csapatot, illetve a műsort összeállítsam.

rap: Nem fetisizmus egy hangszerre korlátozni egy fesztivál témáját?

PD: A gitár talán bármely más hangszernél személyesebben tudja a közönséget megszólítani. Emellett felfoghatatlanul sokarcú tud lenni, pláne, ha más műfajokra vagy a pengetősök családjára (lant, mandolin, koboz stb.) is kitekintünk. De a fesztiválon a gitárhoz sokszor ének, vonósnégyes, ütőhangszerek, bőgő vagy zongora is társul, nem is beszélve az éjjeli rock- és dzsesszegyüttesekről.

rap: Mik voltak az idei programválogatás fő szempontjai?

PD: Az idén a klasszikus műfajok mellett a flamenco és a világzene kap teret. Az alapítás óta évente vendégünk a legendás Pusztai Antal klasszikus és dzsesszgitáros, aki B. B. Kinggel is játszott együtt, az idén április 14-én a Szegedi Zeneművészeti Karon lesz hallható.

rap: Kik a legfontosabb szereplők rajta kívül, és melyek a kiemelt programok?

PD: A Grammy-díjas amerikai sztárvendéggel, William Kanengiserrel a reményeink szerint „gitáros történelmet” írunk az idén: egy neki írott concertómat fogjuk bemutatni a Szeged Guitar Orchestra közreműködésével a szegedi gálán április 15-én. Ugyanitt, a hagyományainkhoz hűen, most is lesz flamencotáncegyüttes (Pirók Zsófia) spanyol gitárossal és énekessel, a világzenei programot pedig Szirtes Edina Mókus kvartettje képviseli. További kiemelt program a megnyitó április 9-én Budapesten, az Olasz Kulturális Intézet dísztermében két fiatal olasz sztárral – Andrea Robertóval és Giacomo Susanival –, valamint a sokszoros versenygyőztes Bozsóki Gergellyel és Funusual nevű kvintettjével.

rap: Mi az újdonság a fesztivál életében?

PD: 2018-tól az EU Creative Europe pályázatának köszönhetően az EuroStrings fesztiválhálózat tagjai lettünk, ennek köszönhetően „robbant be” a Szeged IGF, több mint 15 országból hívtunk művészeket, Budapesten, Szegeden és Szabadkán is egyszerre zajlik majd a fesztivál; soha ennyi helyszín, ilyen színes kínálatunk nem volt még. A nemzetközi verseny győztese több mint tíz országba nyer majd koncertmeghívást. A hálózat külföldi versenygyőztesei a Young Stars csereprogram keretében pedig Budapesten is hallhatók lesznek.

rap: Ki volt a te első gitárhősöd?

PD: Egyértelműen Paco de Lucia állt a rajongásom középpontjában a korai flamencofelvételeivel, de elképesztett Rodrigo, Albéniz és De Falla lemeze már akkor is, most is.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.