rés a présen: Hogyan született a Szegedi Nemzetközi Gitárfesztivál?
Pavlovits Dávid: 1999-ben alapítottuk a barátaimmal, és egy olyan hagyomány megteremtése volt a célunk, ahol a műfaji sokszínűség, a fiatal tehetségek támogatása és a gitár közösségteremtő jellege egyaránt érvényesül. A gitár napjaink legnépszerűbb hangszere, de csak kevesen tudják, hogy a popzenei akkordjátékon túl milyen hihetetlen dolgokra képes – ezt szeretnénk bemutatni és népszerűsíteni az SZTE Zeneművészeti Kar és az egyesületünk közös szervezésében.
rap: Gazdag háttered van ehhez a történethez. Összefoglalnád röviden?
PD: Magamon mindig jót nevetek, ha a pályámról kérdeznek, mert folyton úgy mondom vissza az önéletrajzomat, mint egy napközis a leckét: gitáros és zeneszerző vagyok, több mint harminc országban adtam szólóestet, és a magyar gitárosok közül elsőként adtam szólóestet például a New York-i Carnegie Hallban vagy a kairói operaházban. Sokféle zenét írok, nemcsak gitárra, zongorára és zenekarra, hanem elektronikus zenét is filmes vagy színházi produkciókhoz. A Sony Pictures Televisionnek is dolgoztam például, gitárdarabjaim a londoni Trinity College kötelező vizsgadarabjai között szerepelnek. A szervezéshez amúgy csak korlátozottan értek, ahhoz inkább, hogy megtaláljam és összehangoljam a megfelelő profi és lelkes csapatot, illetve a műsort összeállítsam.
rap: Nem fetisizmus egy hangszerre korlátozni egy fesztivál témáját?
PD: A gitár talán bármely más hangszernél személyesebben tudja a közönséget megszólítani. Emellett felfoghatatlanul sokarcú tud lenni, pláne, ha más műfajokra vagy a pengetősök családjára (lant, mandolin, koboz stb.) is kitekintünk. De a fesztiválon a gitárhoz sokszor ének, vonósnégyes, ütőhangszerek, bőgő vagy zongora is társul, nem is beszélve az éjjeli rock- és dzsesszegyüttesekről.
rap: Mik voltak az idei programválogatás fő szempontjai?
PD: Az idén a klasszikus műfajok mellett a flamenco és a világzene kap teret. Az alapítás óta évente vendégünk a legendás Pusztai Antal klasszikus és dzsesszgitáros, aki B. B. Kinggel is játszott együtt, az idén április 14-én a Szegedi Zeneművészeti Karon lesz hallható.
rap: Kik a legfontosabb szereplők rajta kívül, és melyek a kiemelt programok?
PD: A Grammy-díjas amerikai sztárvendéggel, William Kanengiserrel a reményeink szerint „gitáros történelmet” írunk az idén: egy neki írott concertómat fogjuk bemutatni a Szeged Guitar Orchestra közreműködésével a szegedi gálán április 15-én. Ugyanitt, a hagyományainkhoz hűen, most is lesz flamencotáncegyüttes (Pirók Zsófia) spanyol gitárossal és énekessel, a világzenei programot pedig Szirtes Edina Mókus kvartettje képviseli. További kiemelt program a megnyitó április 9-én Budapesten, az Olasz Kulturális Intézet dísztermében két fiatal olasz sztárral – Andrea Robertóval és Giacomo Susanival –, valamint a sokszoros versenygyőztes Bozsóki Gergellyel és Funusual nevű kvintettjével.
rap: Mi az újdonság a fesztivál életében?
PD: 2018-tól az EU Creative Europe pályázatának köszönhetően az EuroStrings fesztiválhálózat tagjai lettünk, ennek köszönhetően „robbant be” a Szeged IGF, több mint 15 országból hívtunk művészeket, Budapesten, Szegeden és Szabadkán is egyszerre zajlik majd a fesztivál; soha ennyi helyszín, ilyen színes kínálatunk nem volt még. A nemzetközi verseny győztese több mint tíz országba nyer majd koncertmeghívást. A hálózat külföldi versenygyőztesei a Young Stars csereprogram keretében pedig Budapesten is hallhatók lesznek.
rap: Ki volt a te első gitárhősöd?
PD: Egyértelműen Paco de Lucia állt a rajongásom középpontjában a korai flamencofelvételeivel, de elképesztett Rodrigo, Albéniz és De Falla lemeze már akkor is, most is.
