rés a présen

„Gitáros történelmet” írunk az idén

Pavlovits Dávid gitáros, zeneszerző

  • rés a présen
  • 2018. április 29.

Zene

rés a présen: Hogyan született a Szegedi Nemzetközi Gitárfesztivál?

Pavlovits Dávid: 1999-ben alapítottuk a barátaimmal, és egy olyan hagyomány megteremtése volt a célunk, ahol a műfaji sokszínűség, a fiatal tehetségek támogatása és a gitár közösségteremtő jellege egyaránt érvényesül. A gitár napjaink legnépszerűbb hangszere, de csak kevesen tudják, hogy a popzenei akkordjátékon túl milyen hihetetlen dolgokra képes – ezt szeretnénk bemutatni és népszerűsíteni az SZTE Zeneművészeti Kar és az egyesületünk közös szervezésében.

rap: Gazdag háttered van ehhez a történethez. Összefoglalnád röviden?

PD: Magamon mindig jót nevetek, ha a pályámról kérdeznek, mert folyton úgy mondom vissza az ön­életrajzomat, mint egy napközis a leckét: gitáros és zeneszerző vagyok, több mint harminc országban adtam szólóestet, és a magyar gitárosok közül elsőként adtam szólóestet például a New York-i Carnegie Hallban vagy a kairói operaházban. Sokféle zenét írok, nemcsak gitárra, zongorára és zenekarra, hanem elektronikus zenét is filmes vagy színházi produkciókhoz. A Sony Pictures Televisionnek is dolgoztam például, gitárdarabjaim a londoni Trinity College kötelező vizsgadarabjai között szerepelnek. A szervezéshez amúgy csak korlátozottan értek, ahhoz inkább, hogy megtaláljam és összehangoljam a megfelelő profi és lelkes csapatot, illetve a műsort összeállítsam.

rap: Nem fetisizmus egy hangszerre korlátozni egy fesztivál témáját?

PD: A gitár talán bármely más hangszernél személyesebben tudja a közönséget megszólítani. Emellett felfoghatatlanul sokarcú tud lenni, pláne, ha más műfajokra vagy a pengetősök családjára (lant, mandolin, koboz stb.) is kitekintünk. De a fesztiválon a gitárhoz sokszor ének, vonósnégyes, ütőhangszerek, bőgő vagy zongora is társul, nem is beszélve az éjjeli rock- és dzsesszegyüttesekről.

rap: Mik voltak az idei programválogatás fő szempontjai?

PD: Az idén a klasszikus műfajok mellett a flamenco és a világzene kap teret. Az alapítás óta évente vendégünk a legendás Pusztai Antal klasszikus és dzsesszgitáros, aki B. B. Kinggel is játszott együtt, az idén április 14-én a Szegedi Zeneművészeti Karon lesz hallható.

rap: Kik a legfontosabb szereplők rajta kívül, és melyek a kiemelt programok?

PD: A Grammy-díjas amerikai sztárvendéggel, William Kanengiserrel a reményeink szerint „gitáros történelmet” írunk az idén: egy neki írott concertómat fogjuk bemutatni a Szeged Guitar Orchestra közreműködésével a szegedi gálán április 15-én. Ugyanitt, a hagyományainkhoz hűen, most is lesz flamencotáncegyüttes (Pirók Zsófia) spanyol gitárossal és énekessel, a világzenei programot pedig Szirtes Edina Mókus kvartettje képviseli. További kiemelt program a megnyitó április 9-én Budapesten, az Olasz Kulturális Intézet dísztermében két fiatal olasz sztárral – Andrea Robertóval és Giacomo Susanival –, valamint a sokszoros versenygyőztes Bozsóki Gergellyel és Funusual nevű kvintettjével.

rap: Mi az újdonság a fesztivál életében?

PD: 2018-tól az EU Creative Europe pályázatának köszönhetően az EuroStrings fesztiválhálózat tagjai lettünk, ennek köszönhetően „robbant be” a Szeged IGF, több mint 15 országból hívtunk művészeket, Budapesten, Szegeden és Szabadkán is egyszerre zajlik majd a fesztivál; soha ennyi helyszín, ilyen színes kínálatunk nem volt még. A nemzetközi verseny győztese több mint tíz országba nyer majd koncertmeghívást. A hálózat külföldi versenygyőztesei a Young Stars csereprogram keretében pedig Budapesten is hallhatók lesznek.

rap: Ki volt a te első gitárhősöd?

PD: Egyértelműen Paco de Lucia állt a rajongásom középpontjában a korai flamencofelvételeivel, de elképesztett Rodrigo, Albéniz és De Falla lemeze már akkor is, most is.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.