rés a présen

Ha tényleg sétálóutca lenne a Kazinczy

Latorczai Balázs programszervező

  • rés a présen
  • 2017. február 12.

Zene

rés a présen: Bár már tele van turistákkal, mégis megmaradt fővárosi közösségi helynek a Szimpla. Hogyan hozható össze ez a kettő?

Latorczai Balázs: Amíg hitelesen vagyunk közösségi hely, addig érdekes a turistáknak is, mert azt érzik, hogy tényleg vannak valahol, s nem csak egy nekik szóló mutatvány a Szimpla. Az épület jól és sok mindenre használható. Sokat kísérletezhetünk, vizsgálgatjuk, hogy mi működik és mi nem. Több napközbeni, kora esti programunk van, így a Szimpla nemcsak egy éjszakai mulató, hanem kihasználja az adottságait már déltől, vasárnaponként reggel kilenctől. A kon­certek pedig csak este 10-ig tartanak.

rap: Mi a közösségépítés titka?

LB: Elsősorban teret adunk a kezdeményezéseknek. Egyik büszkeségünk a Háztáji piac, ahol minden vasárnap egy-egy alapítvány vagy egyesület főz ebédet adományért, amely egyenesen nekik folyik be. De van nálunk Bringa piac, Treasures, és havonta befogadunk egy nonprofit rendezvényt. A titok, hogy mi is higgyünk benne. Egy kisebb stábbal dolgozunk, minden területnek megvan a felelőse, de mindenki hozzá is tesz a másikéhoz valamit. Én a zenei részért vagyok felelős, de van koncert a piacon is, és van adományfőzés az utcafesztiválokon. Nagyon sok civil szervezet fordul meg nálunk alkalmilag vagy hosszabb távon. A rendezvényeik felrázzák a környezetünket. Sok társadalmi kezdeményezés kap itt egy kis löketet, például kedvencem, a Living Library, az élő könyvtár is.

rap: Mely programok voltak a legnépszerűbbek az elmúlt évben?

LB: A piac felfutásának örülünk, mert az szinte az egész belvárost össze tudja hozni. Minden évben nagyon készülünk a Lemming programra, ami azokat a klubzenekarokat hozza össze, melyeket szeretnénk segíteni, hogy továbbra is a saját útjukat járják, még akkor is, ha az tök lehetetlen. A Tilos Rádióban is jelen voltunk vele. Gyökeret vert a szombat éjjeli táncház, ami most már önjáró, és sokkal hangulatosabb, mint egy diszkó, vegyesen járnak rá magyarok és külföldiek. Szerveztünk két utcafesztivált, demonstráltuk, hogy milyen lenne, ha tényleg sétálóutca lenne a Kazinczy. Petíciót is indítottunk, aláírásokat gyűjtünk a célért. Mára bedolgozunk kisebb fesztiváloknak is. Nyáron a Babelsound és a Gyüttment Fesztiválra vittünk zenekarokat, technikával segítettük a Tű-Fokán fesztivált, szóval a Szimpla zenei csapatára sokfelé van még igény. Kedvenc rendezvényem az Önismereti diszkó, egy ambient sorozat, ebbe kéne még több energiát tenni.

rap: Lesznek-e változások 2017-ben?

LB: Megnyílt egy új helyiség az emeleten, a Szimpla szalon, egy jól sikerült Pilinszky-esttel avattuk fel, itt különleges programok lesznek. A szeretett Lemming programban van egy látványos változás: nemcsak az áprilisi koncerteket kapják meg a zenekarok (február közepétől lehet jelentkezni), hanem lesz egy saját helyszín is a Művészetek Völgyében, a Lemming udvar. Aztán szeretnénk több klasszikus zenei koncertet. Az nagyon jó ebben a közegben. Február második feléig most csak az állandó programjaink lesznek, mert kibővítjük, felújítjuk a koncerttermet.

rap: Mi hír a berlini Szimpláról?

LB: Február elején megyünk ki a Monyo Projecttel, a tavalyi Lemmig program folyományaként, és terveink szerint az ott igen népszerű SWAG Jam meglátogat minket február végén. A Szimpla Badehausszal, az ottani koncerthellyel a távolság miatt csak keveset tudunk együttműködni, pedig nagyon jó dolgokat csinálnak, és Berlin egyik legjobb körzetében van.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”