„Egyszerre csak lágy templomi harangszó csendült meg a messzi távolban, és mikor ez elhallgatott, orgonaszó búgott föl hatalmas erővel. Majd ez is elhalkult, és négyszólamú ének intonálta, az orgonaszóval egyesülve, a szentmisét. Lágyan hangzó, szép harmóniák öleltek körül. Ezek a messzi távolban pehelykönnyűvé vált, légies, édes hangzatok mily mélyen hatottak a muzsikáért epedő gyermekszívemre! Eddig csak közönséges, paraszt táncnótákat hallottam, ilyesmit még soha, mert nekünk, a zsidó kántor-jegyző gyermekeinek, nem volt szabad a messze levő katolikus templom küszöbét átlépnünk. A harmónia, a zene megrázó hatalmának első ízben jutottam tudatára. Tudatlanságomban ekkor még nem tudtam magamnak számot adni arról, amit hallottam, de könnyes volt a szemem, és ma is megborzadok, ha erre az én első, hatalmas zenei élményemre gondolok. Ebben a pillanatban dőlt el sorsom, jövőm, életpályám – ekkor lett belőlem muzsikus éspedig – elég különös módon – a katolikus templom által.” Goldmark Károly idézte fel visszaemlékezéseiben e szavakkal azt a 11-12 éves korában megtapasztalt egyházzenei élményt, mely oly váratlanul érte a sopronkeresztúri zsidó kántor fiát. Goldmark zenéje e héten a Rumbach utcai zsinagógában vár majd ránk: a Zsidó Nyári Fesztivál keretében, Korcsolán Orsolya és Mali Emese lemezbemutató koncertjén (szeptember 4., nyolc óra). KornGoldmark – ezt a címet viseli a figyelemre méltó lemez, s így a csütörtöki hangverseny is, minthogy Goldmark Károly mellett Erich Korngold mindig formás kompozíciói is ott szerepelnek a programban, akárcsak Goldmark unokaöccse, az amerikai Rubin Goldmark egy szerzeménye.
Mással beszél – ez a központi probléma Gian Carlo Menotti A telefon című víg egyfelvonásosában, ám ez nem a telefonvonalra, hanem a kétszereplős opera női főszereplőjére, Lucyra vonatkozik. Ő az, aki állandóan mással beszél (persze telefonon), s így a vele egy légtérben tartózkodó lovagja nem képes megkérni a kezét. Ezt az 1947-es kedves operácskát szombaton az operaház Hajós utca felé eső szfinxszobra körül láthatja majd a közönség, azaz ott, ahol egykor a bódult Ady Endre a Lédával azonosnak hitt nőoroszlán megostromlására indult (szeptember 6., öt óra). Ugyanitt, kevéssel A telefon előtt egy másik, megszakításokra építő vígopera ígérkezik: Donizetti egyfelvonásosa,
A csengő, a nászéjszakáján megzavart patikussal (szeptember 6., három óra). A karmester mindkét opera-előadáson Köteles Géza lesz.
A Magyar Állami Operaház évadnyitó utcai kitelepülését alapozza majd meg ez a két egyfelvonásos, hogy este azután a Szabadság névre elkeresztelt operagála következzen – négy operasztárral (szeptember 6., nyolc óra). A Wagner-szoprán Anja Kampe, a lengyel tenor, Piotr Beczala (képünkön), a Pestre többedszerre visszatérő nagy basszus, Ferruccio Furlanetto és Rost Andrea mellett további hazai és nemzetközi fellépők várhatók, s persze mindenféle válogatott operaslágerek.
Szerdán azután indul a Fesztiválzenekar és a Müpa közös vállalkozása, az immár második alkalommal megrendezendő Európai Hidak, amelynek Csehország után idén Németország, a német kultúra lesz a témája. Az első este Kurt Weill, Bertolt Brecht (és Elisabeth Hauptmann) iskolaoperája vár reánk: az Aki igent mond, Jankó Zsolt vezényletével és Novák Eszter rendezésében (Fesztivál Színház, szeptember 10., hét óra).
