Lemez

Hank Williams Jr.: It’s About Time

  • Soós Tamás
  • 2016. március 18.

Zene

A Hank Williamsek zenéjében ott van a country egész története. Elsősorban Hank Williamsében, akinek ma már negédesnek tűnő dallamai mögött a magányos alkoholista, a kitaszított renitens bánata csordogált. És Hank Williams Jr.-éban, aki hároméves volt, mikor apja elhunyt, és egy majdnem halálos baleset kellett hozzá, hogy átgondolja életét, apakomplexusát, és a jól fizető HW-imitálást saját stílusra – southern rockba fűzött countryra – cserélje. És ott van az unoka, Hank Williams III, az igazi outsider, aki a punk, a metal és a független country háromszögében mozog, gyakran szól be a nashville-i countryiparnak, és basszusozik Phil Anselmónál. Ő sosem lett szupersztár, ellentétben nagyapjával és Jr.-ral, aki a nyolcvanas években minden countrydíjat besöpört, és csak az ezredforduló után kopott ki a divatból, amikor a countryt felszippantotta a pop fősodra.

Most az It’s About Time-mal szeretne visszatérni, amely a befutás helyett inkább azt a folyamatot követi le, ahogy a country utolsó rock­sztárja a műfaj leghangosabb seggfejévé vált. Itt ugyan nem hasonlítja Obamát Hitlerhez, és a republikánus pártpolitikát is mellőzi, de az ön- és Amerika-fényező dalok egy lemezre jutó arányát saját egójához és a texasi lakosok ízléséhez szabta. Még szerencse, hogy minden ilyenre egy Johnny Cash-sel cigarettázós sztori plusz egy sou­thern rock sláger jut, melyek ha aktuálissá nem is, de hallgathatóvá teszik Jr. zenéjét, ezt a mérhetetlenül anakronisztikus countryt, amely néha mégis megpuhítja a magukat cowboykalapban az arizonai erdők mélyére álmodók szívét.

Nash Icon, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.