Nekrológ

„Hány ilyen férfi van?”

Burt Bacharach (1928–2023)

Zene

„Divatos könnyű zeneszám, dal, táncdarab” – írja a Magyar nyelv értelmező szótára a slágerről, ám azokra a zeneszámokra, slágerekre nincs megfelelő szó, amelyek már első hallásra ismerősnek tűnnek, sőt az első taktusok után biztosak lehetünk a folytatásban. Mindez zenei közhelyek alkalmazásával vagy egyszerű plagizálással is elérhető, nagy ritkán azonban teljesen eredeti produkcióról van szó. És aki ilyet képes írni, azt akkor is a legnagyobb komponisták közt érdemes említeni, ha egészen banális dallamokról van szó.

Burt Bacharach ilyen zeneszerző volt; írhatott pofonegyszerű számokat vagy szimfonikus költeményeket, fogadni lehetett arra, hogy sláger születik. Az amerikai zeneszerző az 1960-as évek elejétől kezdve vált a világ szórakoztatóiparának megkerülhetetlen figurájává, és nemcsak dalai, de hangszerelési trükkjei révén is nagyban hozzájárult mindahhoz, amit ma popzenének neveznek.

Burt Bacharach 1928. május 12-én Kansas Cityben született, de családja nem sokkal később New Yorkba költözött. Apja újságíró volt, egyebek mellett a Daily News Record és a Men’s Wear kolumnistája, anyja amatőr festő és dalszerző, aki zongorázni, dobolni és csellózni tanította a gyerekét. „Csak katolikus gyerekeket ismertem, és nem akartam, hogy bárki tudjon arról, hogy zsidó vagyok” – írta önéletrajzában Bacharach, bár ennek semmi jelentősége nem volt attól fogva, hogy a jazz megszállottja lett. Állítólag igazolványt hamisított, hogy beengedjék a manhattani klubokba, miközben olyan példaképeket talált magának, mint Dizzy Gillespie vagy Count Basie.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.