mi a kotta?

Hát ez disznóság!

  • mi a kotta
  • 2012. december 29.

Zene

"Valami a szimfónia, a versenymű és a nagy szonáta között" - e szavakkal írta körül Robert Schumann komoly megszakításokkal megalkotott a-moll zongoraversenyét, s mi ezt a köztes természetű művet, amelyet négy befejezetlen zongoraverseny-kezdemény előzött meg a komponista pályafutásán, az elkövetkező napokban - alig pár nappal Goode interpretációinak nyomában - újra meghallgathatjuk majd. Ezúttal a Fesztiválzenekarhoz hasonlóan ugyancsak a világ szimfonikus zenekari krémjéhez tartozó másik együttes, a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar koncertjén hangzik majd fel e versenymű: Eliszo Virszaladze szólójával, s az Oroszország legnagyobb hagyományú hangászkarát 1988 óta vezető Jurij Tyemirkanov vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, november 30., fél nyolc). Korántsem mellesleg a Schumann-mű úgynevezett populáris program középpontjába kerül majd, hiszen előtte az orosz együttesek kedvelt koncertindítója, Prokofjev Klasszikus szimfóniája, a második részben pedig Dvorák VIII. szimfóniája ígérkezik.

Másnap aztán az a Mozart-opera vár reánk a város két pontján, amelyről viszont az osztrák császárné, Mária Lujza adott a zenetörténetbe bevonuló jellemzést ekképpen: una porcheria tedesca. Tehát német disznóság, a felséges prágai néző mindössze ennyivel intézte el a Titus kegyelmét, amely a Met HD-közvetítéseinek sorában egy igazi klasszikus előadás formáját öltve fekszik majd ki a vetítővászonra: az operaszínházi zseni Jean-Pierre Ponnelle több évtizedes rendezésében, díszleteivel és jelmezeivel (Fesztivál Színház, ill. Uránia, december 1., hét óra). Persze a nagy múltú előadást jelen idejű világsztárok szereplése ékesíti majd, hiszen Harry Bicket pálcaütését a színpadon olyan kivételes énekesnők követik majd élénk figyelemmel, mint Elina Garanca vagy Barbara Frittoli.

Ám ha már vetítésről beszéltünk, hát szabadjon felhívnunk a figyelmet az illusztráció gyanánt kiválasztott filmkockára, amely a fiatal Marlon Brandót mutatja a rakparton. Helyesebben a Rakparton, vagyis Elia Kazan 1954-es filmjének közepette, mely alkotás a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjének köszönhetően bukkan fel ajánlónkban (Nemzeti Hangversenyterem, december 5., fél nyolc). Merthogy a Michael Stern által igazított hangverseny nyitószáma éppenséggel az a szimfonikus szvit lesz, amelyet a filmhez komponált számokból állított össze annak idején az ifjú Lenny Bernstein.

S túl mindezeken az előttünk álló napokban vár még ránk egy pódiumra telepített Anyegin a Müpában, méghozzá a nagyszerű Christoph Eschenbach vezénylete alatt, habár egyszersmind Horváth Ádám címszereplésével (Nemzeti Hangversenyterem, december 4., hét óra). Valamint megnyílik előttünk egy új koncerthelyszín a Ferencvárosban: a Mátyás utca 8-as szám alatt, ahol a Budapest Music Center zenei belakása veszi majd kezdetét kedd este. Nem kevesebb mint két Schubert-szimfóniával meg egy közkedvelt Haydn-trombitaversennyel, azaz a Concerto Budapest sorozatindító koncertjével (december 4., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.