Lemez

Hinds: Leave Me Alone

  • - lang -
  • 2016. február 21.

Zene

A madridi Carlotta Cosials és Ana Perrote 2011-ben Deers néven kezdett zenélni, de csak 2014-ben rakta ki első kislemezét, a garázspopos Demót a Bandcampre, amely viszont rögtön felkeltette a jobb blogok figyelmét. A sikeren felbuzdulva maguk mellé vették Ade Martin basszusgitárost és Amber Grimbergen dobost, és kész is volt a zenekar – immár Hinds néven. A zenekar – többek között – Black Lips- és Velvet Underground-ihlette számai már az elejétől teljesen rendben voltak, ahogy Cosials és Perrote vokáljai is azonnal remekül kiegészítették egymást. Oké, aki beletúr a műfaj másod- vagy harmadvonalába, azért könnyen talál hasonló zenekart: a Hindsénál ugyanis kevés kockázatmentesebb műfaj él ma.

De nem baj, hogy éppen ők kerültek fel frissen a globális garázstérképre. Utcán sörözős, asztalon táncolós vagány klipjeikkel és a lo-fi hangzással tüntető, laza, bulizós, főleg a szerelemről szóló számaikkal ugyanis a spanyolok olyan vetületét mutatják fel a garázspopnak, amely bizonyos értelemben jobb, mint bármi, ami a mainstreamben megtörténhet. Egyszerűen ez a közvetlen, már-már béna, recsegős hangzás valahogy sokkal közelebb enged magához, mint minden más. Az összes korábbi fontos dalukat és néhány újat tartalmazó Leave Me Alone legnagyobb erénye így persze nem a zenei újításban, hanem abban a közvetlen hangvételben áll, amely a néhol hullámzó színvonalat is felülírja, sőt az esetlenség (hamis) esztétikájával ruházza fel. De mint jelenség: hibátlan.

 

Lucky Number, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.