Lemez

Händel: Serse

Zene

A tengert megkorbácsoltató óperzsa nagykirály sokféle névalakban (Xerxes, Xerxész, Khsajársá stb.) ismerős lehet számunkra, így Händel 1738-as művében éppenséggel olaszos névváltozattal vált címszereplővé, és egyúttal a barokk operatörténet tán leghíresebb áriája, a rendszerint Largo néven emlegetett Larghetto birtokosává. A szerelmes és egyszersmind igencsak kiegyensúlyozatlan lelki alkatú uralkodó címszerepe a legújabb lemezfelvételen Franco Fagiolié. (Az argentin kontratenor idén tavasszal a Zeneakadémián is bizonyította, hogy virtuóz módon képes karaktert teremteni – és váltani.) Itt most a hóbortos melankóliától az epedő érzelmességig, a fejedelmi hangütés méltóságától a fivéri kakaskodás dühösködéséig seregnyi ilyen karaktert hív életre, kizárólag bámulatosan kiegyenlített kontratenorja révén. Öccsének és egyúttal szerelmi riválisának nadrágszerepében, pontosabban nadrágszólamában a Budapesten úgyszintén ismerős Vivica Genaux énekel: személyes hitelű modorosságaival, és persze hibátlanul. A figurateremtés terén azonban nem ő, s nem is a többi, szerencsés kézzel kiválogatott főszereplő ér fel Fagioli magaslatára, hanem az Elviro picike, ám annál hálásabb komikus szerepét megformáló, olykor direkte orrhangon bohóckodó olasz bariton, Biagio Pizzuti. A kísérő zenekar, az Il Pomo d’Oro még mindig csupán hatesztendős, de Maxim Emelyanchevék teljesítménye – lemezen éppúgy, mint akár a Müpa nagytermében – rendre a historikus mozgalom fényes diadalát teszi érzékletessé. Az ugyanis, hogy az irányzat többedik (talán negyedik?) nemzedékében ennyire magától értetődővé vált a hangszeres perfekció, a minden pillanatban autentikus és ízes zenekari megszólalás, a reagálókészség felső foka, és mindehhez ráadásképpen a szinte kamaszos lendület is, abban Harnoncourt és Christie, Minkowski, Antonini vagy épp Rousset fáradozásai is jócskán ott kamatoznak.

Deutsche Grammophon (3 CD), 2018

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.