Lemez

How To Dress Well: "What Is This Heart?"

  • Szabó Sz. Csaba
  • 2014. augusztus 3.

Zene

Van úgy, hogy a nagyipari profizmussal előállított, kiszámított, személytelen, tántoríthatatlanul mainstream popzene inspirálja a független, saját útjukat járó zenészeket; ebből lesz az a valami, amit úgy hívnak, hogy termékeny feszültség.

Tom Krell egy középosztálybeli zsidó fiatalember Chicagóból, aki filozófusként a klasszikus német idealizmust tanulmányozta, zenészként különféle metál- és punkzenekarokban próbálta ki magát, majd pedig, mi sem természetesebb, a nullás évek végén pörgött rá az R&B-re, és a talányos How To Dress Well néven már ebben a zsánerben adta ki első anyagait. Krell hamarosan egy új blogos trend, a mára egészen komoly tényezővé nőtt indie R&B élvonalában találta magát, elmosott-zengetett, egyszerre intim és éteri, törékeny szépségű, ám egyértelműen az R&B-ből kiinduló, slágeres popzenéje pedig kifejezetten izgalmasnak tűnt. Mintha a műfaj nagytermészetű arszlánját, a szélesvásznú balladákban erős R Kellyt bezárták volna egy hálószobába, ahol nem kiskorú, alulöltözött lányok várják pezsgővel és kokainnal, hanem csak négy fehér fal, egy laptop és sok-sok szomorúság.

A kevésbé sérült és valamelyest profibb hangzású második nagylemez, a Total Loss ugyancsak remekül sikerült, a "What Is This Heart?" pedig talán még direktebb. Persze továbbra is vannak fura visszhangok, homályos, elmosódott rétegek, megbicsakló ütemek, illetve még mindig hangsúlyos a szerzői lemezekre jellemző érzelmi többlet, és nyilván Krell sem énekel úgy, mint a huszonöt éves Prince, de azért ha kicsit oldalra billentjük a fejünket és hunyorítunk, az itt található számok közül jó néhány akár egy magyar kereskedelmi rádió profiljába is gond nélkül passzolhatna. A majdnem bulizós, de aztán inkább szomorkás Repeat Pleasure, vagy a tényleg nagyon szép Precious Love például egészen biztosan.

Domino, 2014

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.