Lemez

Igazi visszatérő

The Magnetic Fields: Love At The Bottom Of The Sea

  • Szabó Sz. Csaba
  • 2012. április 10.

Zene

A Love At The Bottom Of The Sea igazi visszatérő lemez, habár nem annyira a szó klasszikus értelmében, hiszen Stephen Merritt és zenekara, a Magnetic Fields, ha nem is a kilencvenes években megismert munkatempójában, de azért mégis rendszeresen jelentkezett nagylemezekkel az elmúlt évtizedben. Azonban az 1999-es - a "minden idők legjobb lemezei" típusú listákon gyakran előforduló, tripla - 69 Lovesongs című csúcsalbum után az addigi szintetizátor-központú hangzást felváltotta előbb a vonósokkal dúsított felnőtt popzene (i), majd a torzított gitárok kaptak központi szerepet (Distortion), míg aztán végül, két éve Merritt és segítőtársai egy folkos-akusztikus albummal (Realism) búcsúztak az évtizedtől, illetve az új hangzásoktól, hogy visszatérjenek ahhoz, ami a legjobban áll nekik: a szintetizátorokhoz.


A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy egyrészt Merritt van annyira jó és karakteres dalszerző (illetve szövegíró, de ez külön cikk témája is lehetne), hogy a szerzeményei igazából bármilyen hangszerelésben megállják a helyüket; másrészt pedig, ha már az a kérdés, hogy melyik volt a Magnetic Fields legjobb korszaka, akkor én Merritt saját maga előtt viccesen tisztelgő kamutribute-lemezét, a 6ths név alatt megjelent Wasps Nestst jelölném meg, amin mások éneklik a zenekarvezető dalait. Ez egyébként azért fontos, mert Merritt távolságtartóan viccesre vett, ám valahogy mégis tolakodó baritonja néha azért picit már sok, és az új lemeznek is jót tesz, hogy a dalok kábé felét a régi jó ismerős, Shirley Simms énekli, egyébként nagyon édesen. És igen, tényleg újra a kicsit barkácshangulatú, de amúgy gondosan megkomponált szintetizátoroké a főszerep, a klasszikus szintipopos alapok pedig olykor a folk, máskor a gyerekdalok vagy a popzene előtti szórakoztató zene felé lengenek ki. Merritt pedig egyszerre tud okos, nagyon vicces (de tényleg, legalább tíz novelty produkciót lehet építeni erre a lemezre is) és a maguk módján megható dalokat írni, s a felénél már igazából az sem zavaró, ha úgy énekel, mint egy öregedő bonviván.

Domino/Neon Music, 2012


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.