Koncert

The Subways

Zene

A múltkori dEUS-buli után a Subways is majdhogynem megtöltötte a hajót, noha tudvalévő, hogy mindkét zenekar jön majd a Szigetre is - de ezúttal nem csak ez volt az egyetlen meglepő fordulat: ritka olyan koncertre eljutni nálunk, ahol a közönség hibátlanul ordítja együtt a szövegeket a zenészekkel.

A magyar előzenekar, a Nonverse koncertjét a tömegből végignéző lila hajú Billy Lunnt, a Duracell-nyusziként pörgő Charlotte Coopert és a mögöttük szerényen megbújó Josh Morgant valamiért nagyon szeretik nálunk, hiszen ezelőtt is volt már egy Sziget/Hajó-vizitjük. A mostani buli különböző elemei erőteljesen emlékeztettek a tavalyelőtti A38-as koncertre. Például az, hogy a frontember a Rock And Roll Queen egyes részeit ezúttal is magyarul énekelte - a különbség most csak annyi volt, hogy a Subways legnagyobb slágere meglepő módon nem a szett végén, hanem a közepe táján hangzott el. Ennek nyilván az is volt az oka, hogy helyet kellett találni az új lemez, a Money And Celebrity szintén pörgős partihimnuszainak - a tömeg a We Don't Need No Money To Have A Good Time-ot, a Celebrityt, a Kiss Kiss Bang Banget, az egy szál akusztikus gitárral előadott Popdeath-t és a koncertet záró It's A Partyt is ugyanolyan jól fogadta, mint az első két album dalait. Ami biztos: ezen a koncerten született meg a stagedivingolás világrekordja, amihez maga Lunn is hozzájárult, és akárcsak tavalyelőtt, úgy most is elúszott a közönség tetején a bárpultig, majd egy fél pohár sör legurítása után visszahömpölygött a kollégákhoz. Valahogy ilyennek kell lennie egy jó kis rock and roll bulinak, főleg egy amúgy nem túl izgalmas hétfő estén, és az is biztos, hogy augusztusban az angol zenekar majd még ennél is nagyobb partit csap a Szigeten, ahol a hely területe miatt még nagyobb circle pitet tud instruálni Lunn a dühöngőben.

A38 Hajó, március 26.


Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.