Nekrológ

Illés szekerén

Vangelis (1943–2022)

Zene

„Teljes és felmérhetetlenül gazdag életművet hagyott hátra” – szokták írni a hozzá hasonló nagypályás alkotók halálakor. Vangelis esetében leginkább az lenyűgöző, hogy minden kacskaringó, kitérő és temérdek eltérő célt szolgáló munkája dacára életműve organikus egésznek tűnik. Ráadásul mindez görög nemzetiségűként, ami a 20. századi populáris zene erős angolszász hatásai miatt is komoly teljesítmény, bár ehhez azért rögtön hozzátehetjük, hogy a hetvenes évek jeles elektronikus (pop)zenei előadóinak többsége a kontinentális Európából származott.

Az 1943-ban született Evángelosz Odiszéasz Papathanaszíut, azaz Vangelist a szintetizátorok és más „vasak” tövében gubbasztó varázslóként ismerte meg a világ, de az ötvenes–hatvanas években ő is a rock, a beat, később a pszichedelikus/fúziós zene bűvöletében nőtt fel. Már nagyon fiatalon hatott rá a jazz, illetve az akkor kibontakozó rock ’n’ roll-szubkultúra, és már 18 évesen egy Hammond orgona boldog tulajdonosának mondhatta magát. Vangelisnek szüksége is volt e hangszerre, ugyanis fontos szereplője volt a kor pezsgő görög beatzenei életének mint a The Forminx (máskor Formynx) együttes billentyűse, zeneszerzője, ugyanakkor számos más görög előadónak is írt és játszott fel zenéket. Azt is hamar megtanulta, hogy hogyan komponáljon mozgóképekhez, így már a hatvanas években – persze inkább csak otthon ismert – filmzeneszerzővé is vált. Az első nemzetközileg sikeres együttesének létrejöttéhez részben éppen az akkori görög belpolitikai fejlemények adták meg a végső lökést: az 1967-es katonai puccs utáni fojtogató légkör elől néhány zenésztársával, köztük Demis Roussosszal (eredeti neve: Artémiosz Vendúrisz Rúszosz) a popzene mennyországába, Londonba próbált emigrálni, ám munkavállalási engedély híján az 1968-ban éppen forrongó Párizsban telepedtek le. (Vangelis egészen a görög junta 1974-es bukásáig élt ott.) Az addig is együtt zenélgető barátok és kollégák itt alapították meg az Aphrodite’s Childnak nevezett zenekart, amelynek keresztapja a neves producer, Lou Reizner volt. A maga idejében főleg a kontinensen sikeres együttes munkásságát aztán hosszú időre elfelejtette a világ. Jó ideig úgy emlegették őket, hogy Párizsban kezdett zenélni Vangelis (ami nem is igaz), és ott tűnt fel a később komoly popénekesi pályát befutó, valóban elképesztő hangú Demis Roussos. A négytagú zenekar jelentőségének felméréséhez nem elég csak korai slágerüket, a maximálisan rádióbarát Rain and Tearst meghallgatni: az alapvetően progresszív/pszichedelikus indíttatású Aphrodite’s Child legnagyszerűbb alkotása a Jelenések könyvére épülő (több mint 80 perces) dupla album, a 666 1972-ből. A rock, jazz, világzenei, sőt kísérleti zenei inspirációjú monumentális lemezen Vangelis olyan szerzeményeket engedett meg magának (és vert keresztül a Mercury kiadón), mint a híres görög színésznővel, Irene Papasszal rögzített orgazmikus ∞ (Infinity). Az Aphrodite’s Child munkásságát inkább utólag fedezték fel az angolszász zenei világban; olyannyira, hogy a The Four Horsemen című számuk részlete még egy tévéreklámban is felcsendült.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.