ISIS: WAVERING RADIANT

  • - vincze -
  • 2009. május 21.

Zene

Annak idején, 2003-ban volt szerencsém látni az ereje teljében lévő Isist, ahogy az áttörést hozó Oceanic lemezzel Európában turnézva a gödöllői Trafo klubban felszántja és beveti az aprócska színpadot. Az Isis már azelőtt sem számított ismeretlen zenekarnak (első lemeze 2000-ben jelent meg), de talán a jó szimatú Mike Patton kiadójánál debütálva, az Oceanickel és az utána következő Panopticonnal találta meg igazán a saját hangját, és innentől kezdve számít a Neurosis farvizén felevickélő, elkoptatott kifejezéssel élve posztmetál bandák egyik élvonalbeli képviselőjének.
Annak idején, 2003-ban volt szerencsém látni az ereje teljében lévõ Isist, ahogy az áttörést hozó Oceanic lemezzel Európában turnézva a gödöllõi Trafo klubban felszántja és beveti az aprócska színpadot. Az Isis már azelõtt sem számított ismeretlen zenekarnak (elsõ lemeze 2000-ben jelent meg), de talán a jó szimatú Mike Patton kiadójánál debütálva, az Oceanickel és az utána következõ Panopticonnal találta meg igazán a saját hangját, és innentõl kezdve számít a Neurosis farvizén felevickélõ, elkoptatott kifejezéssel élve posztmetál bandák egyik élvonalbeli képviselõjének.

A Wavering Radiantnek pontosan az a baja, ami az ezt megelõzõ Isis-anyagnak, a 2006-os In The Absence Of Truth-nak, amirõl annak ellenére nem emlékszem egy árva hangra sem, hogy annak idején görcsösen próbálkoztam befogadni. Aaron Turner Isis-fõnök (ének-gitár) ugyanis következetesen ragaszkodik az említett lemezeken olyannyira bevált formulákhoz, és a Waveringen sem tér el tõlük egy mákszemnyit sem. Innentõl kezdve pedig kétséges az Isis jövõje: hiszen amíg egy Neurosis úgy képes idõrõl idõre megújulni, hogy közben mindvégig megõrzi a zenéjének eredeti koncepcióját, addig az Isis simán önmagát másolja, és ez már az elõzõ albumnál is kevés volt. Ahogy itt sem elég a pár felvillanás, amely még bizakodásra adhat okot a jövõre nézve, pedig ilyenbõl is akad néhány: a Threshold Of Transformation lebegõ-úszó középrésze/lezárása kiváló, a Hand Of The Host elsõ felében sikerült egy igazán dinamikus részt elsütniük (hogy aztán a végére visszasüllyedjen a "fogdossunk néhány, alaposan megeffektezett akkordot, majd következzen menetrendszerûen az üvöltõs-vonszolós rész" jellegû kliséhalmazba). A Stone To Wake A Serpent pedig egész kiváló dal a maga Godspeed You! Black Emperor típusú nyitólebegésével és az arra minden átmenet nélkül érkezõ agresszív kirohanásaival. De ennyi, és nem több.

Ipecac/Neon Music, 2009

*** alá

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.