mi a kotta?

Isteni mamlasz

  • mi a kotta
  • 2023. január 18.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/3. hétre

„Eljött a nagy nap, amikor Anton Bruckner belépett a házunk ajtaján. Habár láttunk már képeket róla, meglepett, egyenesen felzaklatott a látványa. Volt valami különös a megjelenésében. Nem az, hogy a feje nagyon kicsi volt (főként, ha Brahms robusztus koponyájához hasonlítom); nem is a hosszúkás szemhéja. Valami kevésbé személyes, ami méginkább meglepi a gyerekeket. A ruhái. A muzsikusok abban az időben nem voltak az elegancia mintapéldányai; inkább lezserségük különböztette meg őket a laikustól. Ez az ember azonban olyannyira különbözött a zenészektől, akiket azelőtt házunkban fogadtunk, hogy meghökkentünk. Rövid, fekete kabátja és méretes, lógó nadrágja az Alpokban látott vidéki parasztokra emlékeztetett. Nem is szólt semmit, egészen addig, míg a kishúgom belépett a szobába. Akkor térdre esett, és felső-osztrák ízzel azt mondta: »Nicsak, a kisasszonka!« A szegény gyermek úgy megijedt, hogy elkezdett pityeregni.”

Így írta le első és egyetlen – gyerekkori – találkozását Brucknerrel Werner Wolff, a zeneszerző első angol nyelvű életrajzának írója. Lehet szeretni vagy nem szeretni a mamutszimfóniák „félig isten, félig mamlasz” szerzőjét (Mahler kifejezése), de el kell ismerni, helye a kánonban kikezdhetetlen. S talán nem csak azért, mert a karmesterek imádják a crescendóit. A héten befejezetlen, IX. szimfóniáját halljuk Kesselyák Gergely vezényletével a MÁV Zenekartól. De a koncerten elhangzik egy ritkaság is, Alekszej Ribnyikov Csellóversenye Stankowsky Endre szólójával (Zeneakadémia, január 20., hét óra).

A kortárs zenére fogékony közönségnek két dal­estet ajánlunk: Csölley Martin bariton és Szabó Ferenc János zongorista a Winter­reise részletei mellett Kákonyi Árpád, Futó Balázs és Horváth Bálint darabjait adja elő (BMC Könyvtár, január 20., hat óra), másnap pedig ugyanitt, Molnár Anna Persányi Zsófival énekel Bartók- és Berio-dalokat (január 21., hat óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.