„Donizetti Kajetán 1798-ban Bergamóban született. Különös hajlandósága már kora ifjúságában a zenészi pályára ragadta őt. Miután az elemi tanulmányokban több évet legnagyobb buzgósággal izzadt át, első mestere a harmónia tanból Meyer lőn. Későbben azon híres Mattei felvigyázata alatt dolgozott, ki Rossininak is mestere volt. Rendkívüli, különös események következtében Donizetti is a velencei Fenice színház részére írta első dalművét, miként Rossini. E dalmű címe: »Henrik, burgundiai gróf« – s fogadtatása rendkívül hideg volt. Mindenütt kikandikált abból a fiatal szerzőnek járatlansága, de amellett élénk képzelődő tehetsége s eredetiségének gazdag forrása is. Első elmeszüleményének hibái mellett is óvólag bánt vele, sőt buzdítá a tehetség csíráját méltányolni tudó kritika. Ez ösztönül szolgált neki a még nagyobb buzgóság[gal] s több átgondoltsággal dolgozásra, és rövid időn [belül], ugyanazon színpadon, második műve, a »livóniai asztalos« adaték, még pedig sükerrel. Donizetti neve azonnal népszerű lőn; munkái olasz ország legnevezetesb színpadain adatának.”
1840-ben a Honművész című sajtótermék hangászati rovatában így ismertették az operavilág éppen egyeduralkodó maestrójának életrajzát: internet meg alighanem kézre eső lexikonok híján számos tárgyi tévedéssel (például egy évvel eltévesztett születési dátum feltüntetésével), mégis hasznos szolgálatot téve a hazai olvasóközönségnek, amely épp akkortájt ismerkedett meg Donizetti főbb és kevésbé főbb műveivel. Az utóbbiak közé sorolandó a Le convenienze ed inconvenienze teatrali, vagyis jócskán posztumusz elnyert címén a Viva la mamma! is, amely mindazonáltal így is frenetikus mulatság: egyrészt mivel a zenés színház belső humorát kamatoztatja, másrészt mert a színházi mama szerepét-szólamát egy basszistára bízza. A hétvégén az Óbudai Társaskör kertjében a tavaly ősszel alakult Fehér András Operatársulat ünnepli majd a mamát, vagyis ezúttal Fülep Mátét, zongorakíséret mellett, Aczél András rendezésében (augusztus 3. és 4., fél nyolc).
Egyebekben irány Veszprém, hogy még elkapjuk a hegedűközpontú Auer Fesztivál valamelyik koncertjét! Mondjuk, a péntek estit, amelynek főszereplője a Mendelssohn Kamarazenekar társaságában muzsikáló Maxim Vengerov lesz (Hangvilla, augusztus 2., nyolc óra). A lefelé hajló pályaívén is nagy művésznek megmaradó hegedűs Mozart 219-es Köchel-jegyzékszámú A-dúr versenyművét fogja előadni, hogy a szünet után a kamarazenekar rágyújthasson Csajkovszkij állítólag érzéki természetű itáliai élményektől ihletett Firenzei emlékére. Vasárnap este azután a Mendelssohn Kamarazenekar a norvég Terje Tønnesen társaságában készül koncertet adni ugyanitt, méghozzá Észak és Dél találkozását ígérve (augusztus 4., nyolc óra). E célkitűzés jegyében Edvard Grieg, Carl Nielsen, valamint a viharosan pocsék házassága révén Ibsen Hedda Gableréhez motívumot szolgáltató Johan Svendsen egy-egy műve után a nyaranta az év közben megszokottnál is gyakrabban műsorra tűzött Négy évszak hangzik majd fel.
