Lemez

Schumann–Jost: A költő szerelme

  • - csk -
  • 2019. szeptember 1.

Zene

A két CD-t tartalmazó kiadvány egyik lemezén Schumann két dalciklusát (A költő szerelme, op. 48; Dalcsokor, op. 39) énekli Stella Doufexis (1968–2015) Daniel Heide zongorakíséretével, a másikon a korán elhunyt görög-német mezzoszoprán özvegye, Christian Jost 21. századi átdolgozásában és a közepes tenor, Peter Lodahl előadásában, a szerző által vezényelt Horenstein Ensemble kíséretével halljuk a Dichterliebét.

A két CD-t tartalmazó kiadvány egyik lemezén Schumann két dalciklusát (A költő szerelme, op. 48; Dalcsokor, op. 39) énekli Stella Doufexis (1968–2015) Daniel Heide zongorakíséretével, a másikon a korán elhunyt görög-német mezzoszoprán özvegye, Christian Jost 21. századi átdolgozásában és a közepes tenor, Peter Lodahl előadásában, a szerző által vezényelt Horenstein Ensemble kíséretével halljuk a Dichterliebét.

A kétlemezes album háromféle értelemben kudarc. Először is A költő szerelmét Heine és Schumann férfihangra és férfiszemélyiségre írta. A versek számos pontján teszi egyértelművé nyelvtan és szóhasználat, hogy egy férfi mondja el egy nő iránt érzett szerelme történetét. A férfi protagonista helyébe nőt állítani: ezt maga a mű nem engedi meg. Sajnálatos, de bármily szép volna, nem játszhat-énekelhet el mindenki mindent, mert a művészkedés kuncogásba fullad. Nagyobb baj, hogy Stella Doufexis hangja színtelen és átlagos, előadása pedig, bár artisztikus, súlytalan és érdektelen – említésre sem méltó a nagy elődöké mellett.

Christian Jost meghagyta az eredeti Schumann-dalok melódiavonalait, de körbemázolta azokat egy modern kamarazenei ensemble hangzásával és mérsékelten újszerű harmóniáival. Ez lehetne érdekes kísérlet, ha C. J. nem volna harmadosztályú zeneszerző. Így az egész a zseni remekművébe való gyerekes belepancsolás érzetét kelti. Több értelme lett volna, ha Jost újra megzenésíti a Schumann által hangokba öntött verseket, megmutatva, mit kezd a 21. század azzal, aminek 19. századi változatát már ismerjük.

Deutsche Grammophon, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”