Lemez

Schumann–Jost: A költő szerelme

  • - csk -
  • 2019. szeptember 1.

Zene

A két CD-t tartalmazó kiadvány egyik lemezén Schumann két dalciklusát (A költő szerelme, op. 48; Dalcsokor, op. 39) énekli Stella Doufexis (1968–2015) Daniel Heide zongorakíséretével, a másikon a korán elhunyt görög-német mezzoszoprán özvegye, Christian Jost 21. századi átdolgozásában és a közepes tenor, Peter Lodahl előadásában, a szerző által vezényelt Horenstein Ensemble kíséretével halljuk a Dichterliebét.

A két CD-t tartalmazó kiadvány egyik lemezén Schumann két dalciklusát (A költő szerelme, op. 48; Dalcsokor, op. 39) énekli Stella Doufexis (1968–2015) Daniel Heide zongorakíséretével, a másikon a korán elhunyt görög-német mezzoszoprán özvegye, Christian Jost 21. századi átdolgozásában és a közepes tenor, Peter Lodahl előadásában, a szerző által vezényelt Horenstein Ensemble kíséretével halljuk a Dichterliebét.

A kétlemezes album háromféle értelemben kudarc. Először is A költő szerelmét Heine és Schumann férfihangra és férfiszemélyiségre írta. A versek számos pontján teszi egyértelművé nyelvtan és szóhasználat, hogy egy férfi mondja el egy nő iránt érzett szerelme történetét. A férfi protagonista helyébe nőt állítani: ezt maga a mű nem engedi meg. Sajnálatos, de bármily szép volna, nem játszhat-énekelhet el mindenki mindent, mert a művészkedés kuncogásba fullad. Nagyobb baj, hogy Stella Doufexis hangja színtelen és átlagos, előadása pedig, bár artisztikus, súlytalan és érdektelen – említésre sem méltó a nagy elődöké mellett.

Christian Jost meghagyta az eredeti Schumann-dalok melódiavonalait, de körbemázolta azokat egy modern kamarazenei ensemble hangzásával és mérsékelten újszerű harmóniáival. Ez lehetne érdekes kísérlet, ha C. J. nem volna harmadosztályú zeneszerző. Így az egész a zseni remekművébe való gyerekes belepancsolás érzetét kelti. Több értelme lett volna, ha Jost újra megzenésíti a Schumann által hangokba öntött verseket, megmutatva, mit kezd a 21. század azzal, aminek 19. századi változatát már ismerjük.

Deutsche Grammophon, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.