kegytárgy - TIM BURTON: KARÁCSONYI LIDÉRCNYOMÁS

  • - greff -
  • 2009. december 17.

Zene

Rajongónak lenni nagyszerű, mert a csekélységek is boldogságot okoznak, de rajongónak lenni rémes, mert tökéletesen védtelenné válik az ember. Jól ismerheti ezt az állapotot, aki találkozott már a Tim Burton ötletéből-figuráiból készített Karácsonyi lidércnyomás című bábmusicallel (1993, rendezte Henry Selick): mi, vagyis Jack, a megfélemlítő szerepébe beleunt és a karácsony elsinkófálását kitervelő tökkirály odaadó hívei mindent akarunk, ami a kedvencünkhöz kapcsolódik - mely buzgalomnak köszönhetően immár tizenhat éve virágzik Camdentől a Terézvárosig a gótikus-punkos burtoni relikviaipar.
Rajongónak lenni nagyszerû, mert a csekélységek is boldogságot okoznak, de rajongónak lenni rémes, mert tökéletesen védtelenné válik az ember. Jól ismerheti ezt az állapotot, aki találkozott már a Tim Burton ötletébõl-figuráiból készített Karácsonyi lidércnyomás címû bábmusicallel (1993, rendezte Henry Selick): mi, vagyis Jack, a megfélemlítõ szerepébe beleunt és a karácsony elsinkófálását kitervelõ tökkirály odaadó hívei mindent akarunk, ami a kedvencünkhöz kapcsolódik - mely buzgalomnak köszönhetõen immár tizenhat éve virágzik Camdentõl a Terézvárosig a gótikus-punkos burtoni relikviaipar.

Legfrissebb zsákmányunk szemrevaló könyvtárgy, mely Burton eredeti versikéjét adja közre a szerzõ rajzaival. A tudás, hogy immár ez is, ahonnan az egész elindult, csupán karnyújtásnyira hever tõlünk, szívet melengetõ, azonban a titkokra, ismeretlen alakokra vagy motívumokra éhes hódolóknak csalódniuk kell: amit a kezünkben tartunk, a késõbbi nagy mûhöz készült rövidke vázlat csupán, melybõl például Sally alakja, s így az egész szerelmi és a szövedéklányt fogva tartó szörnyprofeszszor révén befûzött terrorszál is fájón hiányzik. Gazdag mese helyett olyan adományt kapunk, amilyen a Mikulásnak álcázott tökkirály csontujja: mutatósnak mutatós, de leginkább száraz és vékonyka.

Stern Gábor többnyire fantáziadúsan adja vissza az eredeti szöveg páros kínrímeit, de a fõhõs közismert nevének (Jack Skellington) megváltoztatásáért akkor is jár a virgács, ha ezt a Csontvázy Izsákot egyébiránt kifejezetten formásnak gondoljuk.

Fordította: Stern Gábor. Magvetõ, 2009, 40 oldal, 2990 Ft

** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.