mi a kotta?

Keleti nyitány

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/38. hétre

„Csak három baj van a Nixon Kínában című operával. Egyrészt a librettó, másrészt a zene, harmadrészt a rendezés. Ezeket leszámítva tökéletes” – hangzott el 1988 áprilisában a PBS nevű amerikai tévéadó szégyentelen kritikusától. Pedig a stúdióban ott ült egy bizonyos Walter Cronkite, Nixon küldöttségének egyik tagja is. John Adams operáját – Peter Sellars rendezésében, Alice Goodman librettójával – az előző évben mutatták be, és vegyes fogadtatásra lelt. „Operába illő győzelem, szép, súlyos és gondolatébresztő” – írta egy másik ítész a Chicago Tribune hasábjain. Végül is mindegy, mit írtak, hiszen a Nixon Kínában azon kevés operák egyike, amelyek nem koptak ki, sőt egyre biztosabb helyük van a repertoárban. Ez a több helyszínen játszódó, musical- és balettelemeket is felvonultató opera­show most három alkalommal látható az Eiffel Műhelyházban. „Lenyűgözőnek tartom, ahogy rövid és frappáns popzenei elemekből többórás történet építhető, és egyszerre látunk-hallunk élő, hús-vér szereplőket és majdnem minden drámai jellemfejlődést nélkülöző »hírműsorfigurákat«. Olyan ez az opera, mintha Andy Warhol hírhedt Campbell leveskonzerv képeinek a zenei megfelelője lenne” – mondta Vajda Gergely karmester a darabról, amelynek főszerepeit Szemerédy Károly (Richard Nixon), Kolonits Klára (Pat Nixon), Nyári Zoltán (Mao Ce-tung), Rácz Rita (Csiang Csing) alakítják (Mozdonycsarnok, szeptember 22., 29. és október 5., fél nyolc).

Alig utazott el, máris visszatér Budapestre az ukrán hegedűvirtuóz, Diana Tishchenko, hogy triplázzon a Budapesti Fesztiválzenekarral. Fischer Iván együttese De Falla, Liszt és Dvořák szimfonikus műveit adja elő, de sor kerül a karmester új hegedűversenyének bemutatójára is: „Bach olyan régi francia táncokból komponált szviteket, amiket az ő korában már nem táncoltak. A gavotte, bourrée, gigue, rigaudon, talán nosztalgiát ébreszthettek az idősebb hallgatókban. Ennek a nosztalgiának mai adaptációja az én művem témája. A Tánc­szvit nevű hegedűversenyben lesz bossa nova, ragtime, tangó, boogie-woogie” (Müpa, szeptember 20., 21., háromnegyed nyolc, 22., fél négy).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.