mi a kotta?

Keleti nyitány

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/38. hétre

„Csak három baj van a Nixon Kínában című operával. Egyrészt a librettó, másrészt a zene, harmadrészt a rendezés. Ezeket leszámítva tökéletes” – hangzott el 1988 áprilisában a PBS nevű amerikai tévéadó szégyentelen kritikusától. Pedig a stúdióban ott ült egy bizonyos Walter Cronkite, Nixon küldöttségének egyik tagja is. John Adams operáját – Peter Sellars rendezésében, Alice Goodman librettójával – az előző évben mutatták be, és vegyes fogadtatásra lelt. „Operába illő győzelem, szép, súlyos és gondolatébresztő” – írta egy másik ítész a Chicago Tribune hasábjain. Végül is mindegy, mit írtak, hiszen a Nixon Kínában azon kevés operák egyike, amelyek nem koptak ki, sőt egyre biztosabb helyük van a repertoárban. Ez a több helyszínen játszódó, musical- és balettelemeket is felvonultató opera­show most három alkalommal látható az Eiffel Műhelyházban. „Lenyűgözőnek tartom, ahogy rövid és frappáns popzenei elemekből többórás történet építhető, és egyszerre látunk-hallunk élő, hús-vér szereplőket és majdnem minden drámai jellemfejlődést nélkülöző »hírműsorfigurákat«. Olyan ez az opera, mintha Andy Warhol hírhedt Campbell leveskonzerv képeinek a zenei megfelelője lenne” – mondta Vajda Gergely karmester a darabról, amelynek főszerepeit Szemerédy Károly (Richard Nixon), Kolonits Klára (Pat Nixon), Nyári Zoltán (Mao Ce-tung), Rácz Rita (Csiang Csing) alakítják (Mozdonycsarnok, szeptember 22., 29. és október 5., fél nyolc).

Alig utazott el, máris visszatér Budapestre az ukrán hegedűvirtuóz, Diana Tishchenko, hogy triplázzon a Budapesti Fesztiválzenekarral. Fischer Iván együttese De Falla, Liszt és Dvořák szimfonikus műveit adja elő, de sor kerül a karmester új hegedűversenyének bemutatójára is: „Bach olyan régi francia táncokból komponált szviteket, amiket az ő korában már nem táncoltak. A gavotte, bourrée, gigue, rigaudon, talán nosztalgiát ébreszthettek az idősebb hallgatókban. Ennek a nosztalgiának mai adaptációja az én művem témája. A Tánc­szvit nevű hegedűversenyben lesz bossa nova, ragtime, tangó, boogie-woogie” (Müpa, szeptember 20., 21., háromnegyed nyolc, 22., fél négy).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”