Interjú

„Olyan, mint egy robbanás”

Jim Sclavunos zenész

Zene

Wild God címmel adta ki legfrissebb, sorrendben már tizennyolcadik albumát Nick Cave és a Bad Seeds. Ennek apropóján beszélgettünk Jim Sclavunosszal, aki a zenekarban ütőhangszereken, billentyűkön és vibrafonon játszik.

 

Magyar Narancs: Kereken harminc éve vagy a Bad Seeds tagja. Hogyan csatlakoztál a zenekarhoz?

Jim Sclavunos: Elég sokat jártam erre-arra Európában olyan barátokkal, mint például Wreckless Eric (legendás angol punkzenész – N. I.). Éltem Berlinben és Bécsben is. Amikor elértem egy bizonyos életkort, belegondoltam, hogy oké, zenész vagyok, de folyamatosan melóznom kell mellette. Nem tudtam egyről a kettőre jutni zenészként. Azt akartam, hogy főállásban muzsikálhassak, és a pokolba kívántam a polgári melókat. Ha nincs rendes munkád, annak eléggé kegyetlen következményei tudnak lenni. Szóval lett ez az elhatározásom, és úgy voltam vele, hogy majd meglátjuk. Zenélgettem sok mindenkivel, például Erickel, ahogy már említettem, aztán Tav Falcóval és együttesével, a Panther Burnsszel. 1993-ban éppen Bécsben voltam, amikor fellépett a Bad Seeds. Nicket és Mick Harvey-t régebbről is ismertem – Lydia Lunchcsal zenéltem, és volt egy közös amerikai turnénk. Nick és Mick akkor még a Birthday Party nevű együttesét üzemeltette, ez volt az utolsó amerikai turnéjuk. Ami viszont a bécsi Bad Seeds-koncertet illeti, szívesen elmentem volna megnézni őket nézőként, de nem volt pénzem belépőre, nem tudtam felíratni magam a vendéglistára. Abban reménykedtem, hogy koncert után hátha eljönnek Bécs egyetlen, 24 órán át nyitva tartó éttermébe. Ott vártam őket éjszaka, és tényleg betoppantak! Nick ugyan nem emlékezett rám, de azért jól elbeszélgettünk. A lényeg az volt, hogy a ’94-es Let Love In turnén kellett nekik még egy zenész, aki megszólaltatja az ütőhangszereket meg a csőharangot. Néha a szintetizátort is. Nem sokkal később Mick felhívott, és megkérdezte, hogy csatlakoznék-e, én meg azonnal igent mondtam. Nem volt melóm, nem voltak kilátásaim, elfogyott a pénzem, úgyhogy gyorsan megragadtam a lehetőséget. Mindig is arra vágytam, hogy a zenélésen kívül ne kelljen mással foglalkoznom. Ráadásul itt olyan zenéről volt szó, amit nagyon szeretek. Aztán megcsináltam velük az európai turnét és a Lollapaloozát, és a legnagyobb örömömre marasztaltak. Az 1996-os Murder Ballads album munkálataiban már aktívan részt vettem, és azóta is a zenekar tagja vagyok. Nagyjából ennyi a sztori. Egy kicsit hosszúra nyújtottam, de gondoltam, elhelyezem az egészet a megfelelő kontextusban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.