Lemez

Képzelt Város: Anatolij

Zene

A zenekar harmadik lemeze egy konceptalbum arról a teóriáról, mely szerint nem Gagarin volt az első ember az űrben, hanem előtte a szovjetek már túl voltak néhány sikertelen kísérleten. Például egy házaspárt is orbitális pályára állítottak. A Képzelt Város azt képzelte el, milyen lehetett Anatolij és Ludmilla Tokovnak meghalni a csillagok között.

A történet tényleg erős, agyon is nyomja a lemezt. Lépten-nyomon saját elvárásainkba ütközünk: mennyit sikerült átmenteni a házaspár kétségbeeséséből, magányából. Az első benyomás az, hogy nem sokat. Éppenséggel szólhatnának ezek a néhol remek, néhol erősen kamaszos, amúgy dicséretesen magyar dalszövegek a Titanic szerencsétlenségéről vagy szeptember 11. eseményeiről. Az sem túl megnyerő, hogy Kovács Ákos (nem az) egy dalon belül legfeljebb két hangot variál, azokat is szigorúan egy hangszínnel. A zene is olyan elsőre, mintha mateklecke írásához tervezték volna. Aztán, ha rávesszük magunkat, hogy többször is meghallgassuk a lemezt, előbukkannak az értékei. Például, hogy az Orion igazából hatalmas sláger, és ez az egy hangszínen tartott ének is tud hatásos és érdekes lenni. Az Ég veled, Anatolij! című zárótételben igenis megjelenik Tokovék szelleme, ahogy a csendestől a monumentálisig építkezik a dal. Ahogy az is csak sokadikra jön át, hogy mekkora filmzene a Vörös óriás a maga csodálatos pszichedéliájával, és milyen jó az analóg szinti találkozása az úszós csellóval és a precíz, hangulatos gitárokkal. Szóval hibáival együtt bele lehet azért szeretni ebbe az emlékműbe - csak lehetne könnyebb is az ügy.

Mamazone, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.