mi a kotta?

Kevésbé dalos nép

  • mi a kotta
  • 2022. március 9.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/10. hétre

„Ha az olasz mindent zenével csinál, zenévé olvaszt, nem csudálom, mert a[z a] nép oly természetű. Zene, tánc, ének az ő elsősége más nemzetek felett; de hogy mi, kevésbé dalos nép, Hunyadi Lászlót, a história lapjairól átvéve, egyszerre énekeltessük, éppen úgy nem tudom örömmel hallani, mint nem szívesen látnám, ha egy Pompejus szobrának nagyobb művészeti szépítés kedvéért bajuszt föstenének. Itt tehát csak az a kérdés: támadt-e föl többekben ama nemzeti negéd, és méltó-e az meghallgattatni, vagy az csak a kritikus betegsége, melyből az isten minél előbb gyógyítsa ki? Ha támadt, akkor legyünk hajlandók valami keleties komolyság töredékének venni azt, mely férfias erőteljes hősi korunkból juta ránk, és ne engedjük magunkat megfosztatni a nagyobb gyönyörtől, melyet a szóló és nem az éneklő színészet ad; azaz szeressük Hunyadi Lászlót és más komoly tárgyakat szomorújátékban; az operára pedig keressünk tárgyat a tarka képzelődés távolabb megyéjében…” Így írt 1842-ben a Regélő Pesti Divatlap Erkel frissen bemutatott második dalműve kapcsán, s ebből az idézetből nemcsak az derülhet ki számunkra, hogy a negéd szó eredetileg büszke önérzetet jelentett, de éppígy az is, hogy az opera műfajának megkésett hazai indulását korántsem csupán pártoló rokonszenv kísérte. A Hunyadi László persze leküzdötte az ilyesféle ellenérzéseket, átvészelte, bármit is tettek vele, s eredeti alakjában/alakjaiban, de szintúgy átdolgozott formájában is rég nemzeti opera és ünnepi díszmű gyanánt funkcionál. Így fog ez történni most is, midőn az újranyíló Operaházban épp a Hunyadi lesz az első új bemutató: a hiteles zenei anyagot, viszont a rendezőként is bemutatkozó Ókovács Szilveszter szövegváltozatát ígérve, Brickner Szabolcs címszereplésével (Operaház, március 13., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.