mi a kotta?

Kevésbé dalos nép

  • mi a kotta
  • 2022. március 9.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/10. hétre

„Ha az olasz mindent zenével csinál, zenévé olvaszt, nem csudálom, mert a[z a] nép oly természetű. Zene, tánc, ének az ő elsősége más nemzetek felett; de hogy mi, kevésbé dalos nép, Hunyadi Lászlót, a história lapjairól átvéve, egyszerre énekeltessük, éppen úgy nem tudom örömmel hallani, mint nem szívesen látnám, ha egy Pompejus szobrának nagyobb művészeti szépítés kedvéért bajuszt föstenének. Itt tehát csak az a kérdés: támadt-e föl többekben ama nemzeti negéd, és méltó-e az meghallgattatni, vagy az csak a kritikus betegsége, melyből az isten minél előbb gyógyítsa ki? Ha támadt, akkor legyünk hajlandók valami keleties komolyság töredékének venni azt, mely férfias erőteljes hősi korunkból juta ránk, és ne engedjük magunkat megfosztatni a nagyobb gyönyörtől, melyet a szóló és nem az éneklő színészet ad; azaz szeressük Hunyadi Lászlót és más komoly tárgyakat szomorújátékban; az operára pedig keressünk tárgyat a tarka képzelődés távolabb megyéjében…” Így írt 1842-ben a Regélő Pesti Divatlap Erkel frissen bemutatott második dalműve kapcsán, s ebből az idézetből nemcsak az derülhet ki számunkra, hogy a negéd szó eredetileg büszke önérzetet jelentett, de éppígy az is, hogy az opera műfajának megkésett hazai indulását korántsem csupán pártoló rokonszenv kísérte. A Hunyadi László persze leküzdötte az ilyesféle ellenérzéseket, átvészelte, bármit is tettek vele, s eredeti alakjában/alakjaiban, de szintúgy átdolgozott formájában is rég nemzeti opera és ünnepi díszmű gyanánt funkcionál. Így fog ez történni most is, midőn az újranyíló Operaházban épp a Hunyadi lesz az első új bemutató: a hiteles zenei anyagot, viszont a rendezőként is bemutatkozó Ókovács Szilveszter szövegváltozatát ígérve, Brickner Szabolcs címszereplésével (Operaház, március 13., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.