Két hete Johann Sebastian Bachot és az ő Máté-passióját emlegette az akkor esedékes zenei ajánló záró passzusa, jeléül a húsvét közeledtének. Most, amikor valóban elérkezünk a keresztény ünnepkör e kitüntetett napjaihoz, persze újra elsősorban Bach passióit hozza elénk a koncertélet szakrális vonulata. Így a Deák téri evangélikus templomban Kamp Salamon vezényel majd egy János-passiót szombaton (március 26., hat óra), s aznap az Operában is ugyane mű idézi majd fel Jézus szenvedéstörténetét, méghozzá Eperjes Károly rendezésében (március 26., hét óra).
A nagypéntek mindazonáltal egy olyan barokk mestert is megidéz majd, akihez 1705-ben maga a húszéves Bach zarándokolt el – Arnstadtból Lübeckbe, gyalogszerrel –, hogy meghallgathassa az orgonajátékát, s hogy „megtanuljon egy s mást a művészetéről”. Dietrich Buxtehude volt ez a Bach által megcsodált, idősebb muzsikus, s az ő főművét, a Membra Jesu Nostrit most Vashegyi György és két együttese, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar fogja előadni (Zeneakadémia, március 25., fél nyolc). Az 1680-ban komponált alkotás a megfeszített Krisztus testrészeit egyenként veszi számba, hét kantátával megénekelve a megváltástörténet középponti eseményét.
Már túl a húsvéton, szerdán a Concerto Budapest tovább folytatja Igor Stravinskynak szentelt hangversenysorozatát: Rácz Zoltán vezényletével és az ifjú Fejérvári Zoltán zongorajátékával szolgálva a huszadik századi klasszikus ügyét (Zeneakadémia, március 30., fél nyolc). Helyesebben mondva, klasszikusok ügyét, hiszen a koncerten Arnold Schönberg és Alban Berg egy-egy kompozíciója is felhangzik majd Stravinsky háromtételes Szimfóniája és Zongoraversenye nyomában. S itt akár újra helyesbíthetnénk magunkat, elvégre egy-egy helyett írhattunk volna ötöt és hármat is: Schönberg Öt zenekari darabjáról és Berg 3 Wozzeck-töredékéről lévén szó.
Ugyancsak szerdán a Nemzeti Filharmonikus Zenekar is figyelemre érdemes koncertet ad: Kocsis Zoltán vezénylete alatt ugyanis Szokolay Sándorra emlékeznek majd, bizonnyal a zeneszerző születésének 85. évfordulóját megünnepelendő (Nemzeti Hangversenyterem, március 30., fél nyolc). Szokolay 1968-as, Francis Poulenc hatását tükröző Trombitaversenyének szólóját a nagyszerű Boldoczki Gábor fújja majd el, s meg fog szólalni két mű a zeneszerző utolsó, soproni éveiből is. S talán nem kegyeletsértés, ha nyomatékkal említjük, hogy e gazdag programú koncerten mindemellett két világraszóló magyar remekmű, Bartók Béla Táncszvitje és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa is ott szerepel majd: egyként a Buda, Pest és Óbuda egyesülésének félszázados évfordulóját megünneplő 1923-as vigadóbeli hangverseny műsoráról hódító útra indulva.
S végül a hónap utolsó napjáról említsük a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar fellépését: ők a hegedűs Frank Peter Zimmermann társaságában adnak majd koncertet a Zeneakadémián (március 31., fél nyolc). Bartók itt is főszerephez jut majd, előbb az 1936-os Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára, s aztán a posztumusz publikált ifjúkori I. hegedűverseny – a szép hegedűs, Geyer Stefi (képünkön) által kétszeresen visszautasított – szerzőjeként.
