. A sárgaházba került "tébolyodottak" és a társadalomból valamilyen okból ugyanide kisodródottak között elmosódik a határvonal. A Lipóton kezelték skizofréniával Nemes-Lampérth Józsefet, több alkoholbeteg mûvészt (köztük Altorjai Sándort), sõt itt vegetált kilenc évig Gulácsy Lajos is. De a folyamat fordítva is mûködött; már az avantgárd is tanult a primitív mûvészet megoldásaiból, a látomásos elmebetegek és a gyermekek rajzaiból, mígnem a nyers és brutális mûvészet Jean Dubuffet - és gyûjteménye - révén felszivárgott az ún. magas mûvészetbe. A kiállításon bemutatott több mint százötven mû befogadása sajátos, már-már skizofrén helyzetbe kergeti a nézõt. Mûalkotásokat lásson e munkákban, melyeken a mûvészeti kánonok és technikai megoldások tagadása mellett ösztönösen kirobbannak a belsõ tartalmak, vagy klinikai dokumentumként (pszichiátriai betegek kórrajzainak részeként) tekintsen rájuk? Függetleníthetõ-e nézés és értékelés e tudástól? Természetes, hogy "hibbant" emberek is képesek minõségit alkotni (lásd Csontváryt, amúgy meg a zseni, az õrült és a paraszthajszál esetét), s hogy normális esetben a hátrányos helyzet sem jelenthet akadályt a kiteljesedéshez. Az osztrák mûvészetterápiás mûhelyekbõl származó munkák prezentálásának elsõdleges célja a társadalmi elõítéletek felszámolása. Nemes cél, hisz melyik látogatónak van papírja arról, hogy ép eszû?
Az osztrák vándorkiállítás és a Budapesti Pszichiátriai Múzeum anyagát izgalmasan egészítik ki az ötvenes években a Duna-deltába deportált gróf Teleki Ernõ önterápiás célból naponta készített kifinomult, sokszor humoros rajzai. A korszak által egzisztenciálisan megtiport Teleki amorf démonok, fenyegetõ fantázialények között élte le életét: sosem került elmegyógyintézetbe. Egy volt közülünk, a "normálisak" közül.
MNG, Budavári Palota, C épület, nyitva: november 9-ig, hétfõ kivételével 10.00-tõl 18.00-ig
****