Kiállítás - Beszippantó ősiség - Folyamút Indiában

  • Kürti Emese
  • 2011. március 17.

Zene

"Miért mennek Indiába?" - kérdi Polanski Keserű mézében az indiai férfi a vele utazó brit házaspárt, majd így folytatja: "India csupa légy, bűz és koldus, ráadásul a világ legzajosabb helye." Azok persze a lélek derűjét emlegetik, maguk is érezve a közhely súlyát és az érvelés gyöngeségét. Ennek ellentmondva a saját kultúrájával szemben kritikus indiai mégiscsak az intuíció, a bölcsesség és a koherencia megtestesülése a filmben, akinek derűje és kiegyensúlyozottsága finoman szólva szemben áll az európaiak erkölcsi bizonytalanságával és félelmével. A legváratlanabb pillanatokban - de jellemzően olyankor, amikor a testi vágy fölborítani készül a lelki egyensúlyt - fölbukkanó turbános hindu a magasabb rendű bölcsesség tükrét tartja a züllött és démonokkal küzdő európai civilizáció elé. A közhely győzött tehát, meg az elveszett egység utáni vágy, amelyet az európai ember a saját kultúrájában nem találhat meg többé.

"Miért mennek Indiába?" - kérdi Polanski Keserű mézében az indiai férfi a vele utazó brit házaspárt, majd így folytatja: "India csupa légy, bűz és koldus, ráadásul a világ legzajosabb helye." Azok persze a lélek derűjét emlegetik, maguk is érezve a közhely súlyát és az érvelés gyöngeségét. Ennek ellentmondva a saját kultúrájával szemben kritikus indiai mégiscsak az intuíció, a bölcsesség és a koherencia megtestesülése a filmben, akinek derűje és kiegyensúlyozottsága finoman szólva szemben áll az európaiak erkölcsi bizonytalanságával és félelmével. A legváratlanabb pillanatokban - de jellemzően olyankor, amikor a testi vágy fölborítani készül a lelki egyensúlyt - fölbukkanó turbános hindu a magasabb rendű bölcsesség tükrét tartja a züllött és démonokkal küzdő európai civilizáció elé. A közhely győzött tehát, meg az elveszett egység utáni vágy, amelyet az európai ember a saját kultúrájában nem találhat meg többé.

Swierkiewicz Róbert a keleti kultúrák iránti vonzalomból 1993-ban ment először Indiába, majd 2004-ben az indiai nagykövetség fölajánlott számára egy ösztöndíjat; így mindent egybevéve egy év ott-tartózkodás van a háta mögött. Amikor kérdezik, olyan művészpéldákat emleget, Van Goghot és Gauguint, amelyek nyilvánvalóvá teszik, hogy az ő "kivonulása" még mindig a huszadik századi emberé, a belső visszavonulás anticivilizatorikus igényével és a fizikai eltávolodás megélésével. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy a Gangesz közelében vagy Csobáncon, a hegytetőn él az ember, és arról ábrándozik, hogy a szanszkrit szövegekkel teleírt hőlégballonján ellebeg egészen Indiáig.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban Swierkiewicz 157 képét és négy könyvmunkáját állították ki az említett tízéves periódusból. A PIM kiállításain gyakran nehéz eldönteni, hogy a kép van-e a szövegért vagy fordítva, mert a múzeum profiljából adódóan a képek gyakran kerülnek illusztratív szerepbe. A falakon mindenhol rengeteg az értelmező vagy irodalmi folyó szöveg, és mire elbukdácsolunk a keresett termekig, már nem is vesszük zokon, hogy a "mezei" képzőművészeti múzeumok rendezéséhez képest fordított a metódus, és még Gulácsy szegfűs bolondja is bélyegnek tűnik a betűtengerben. A teremőrök szerint egyébként ez volt az a festmény, amelyhez Swierkiewicz Róbert mindennap elzarándokolt, amíg tartott a rendezés.

Az ő kiállításán aztán végképp értelmetlen volna szöveg és kép hierarchikus viszonyáról beszélni. A legtöbb mű úgy néz ki, hogy a fölöslegessé vált, így ajándékba kapott erdélyi merített papíron fut néhány sor az upanisádokból vagy Buddha szent szövegeiből, áthúzva, mintha sorkihúzóval volnának kiemelve. A jobb fölső sarokban pedig természeti beavatkozástól nem mentes, festett felületek vannak beillesztve. Ha nagyon meg kellene határozni, leginkább expresszionista kötődést emlegetnénk, de valójában arról van szó, hogy a művész a szöveg és a kép közötti spirituális összhangot igyekszik megteremteni a legkevesebb egyéni kézjegy bevitelével. "Minél nomádabbul kifejezni magam" - mondja egy interjúban, ami technikailag azt jelenti, hogy a papír ázott a Gangeszban, a festék iszappal és homokkal keveredett, majd a tűző napon száradt. A falakat szinte beborítják a két sorozat, a Lélekvándorlás és a Folyamútkönyv lapjai, több sorban egymás fölött, és a könyvszerűen kezelt falfelületet egy-egy nagyobb méretű festmény vagy fölülről belógatott vászon teszi installációjellegűvé. A háromszög alakú vásznak ideális helyszíne a Kiscelli Múzeum volt 1994-ben, mert ott a spiritualitás úgyszólván a falakból jött, a festett felületnek már alig kellett tennie valamit. Itt, a fehér falak között nehezebb elérni hasonló élményt - föltehetőleg ezért vagy ezért is van szükség zenei segítségre.

A Ganga könyvmunka négy kötetét tárlókban helyezték el. A nagyméretű, vastag merített papírlapokból álló nyers könyveket 2004-ben vásárolta Swierkiewicz, és a Gangesz forrásvidékének hatására Újdelhiben kezdte őket képekkel megtölteni, illetve átalakítani. Ha festést mondanék, az nem volna pontos, mert az egyenként 51 dupla oldalas könyv, amelyet a későbbiekben mindenhová magával vitt, és ott dolgozott velük, ahol érte, például Stuttgartban, szóval ezek a könyvek inkább valamiféle beavatott tárgyaknak tekinthetők, mintsem festett felületeknek. Biztosan van, aki érti, ezért mondom, hogy tematikusan M. Gandhi három majom talizmánjának, a vak, a néma, a süket (és a negyedik, a mindentudó) majomnak van alárendelve a 404 oldal. De írott szöveg csak a Vak Majom könyvnél van, Foucault álomról szóló esszéjéből föliratozva. Hogy a könyvlapok ne csak a nyitott oldalaknál legyenek láthatók, a kiállításon vászonra ki is vetítik őket.

A kiállítás olyan lassú, mint Swierkiewicz beszéde. Az upanisádokat olvasva elkapja az embert a szövegek ritmusa, és a tizedik után már alig emlékszik a sajátjára. A szakralitás iránt kevéssé fogékony látogató is úgy érzi, hogy fehér európaiként összemegy a hit és a vallás kizárólagos és elementáris tradíciójától, hogy beszippantja az időben rejlő társadalmi formákkal mit sem törődő ősiség, egyszóval megérzi a mítoszok történelmen kívüli erejét.

Aztán, mire kellően elringott, a pragmatikus valóság után nyúl. Az egyik sarokban festőállványba képszerűen beépített monitoron fut Swierkiewicz Indiában fölvett 120 perces filmje a Gangeszhez kötődő beavatási szertartások képeiből. Fél óra után is nézném tovább, de "nem moziban vagyunk, ez múzeum!" - kiált fel a női teremőrség; az emelkedettség átélése csak állva megoldható. A főnökség nem szereti, mondja ugyanolyan zordul, és azért ad egy széket - de már nem ugyanaz.

Petőfi Irodalmi Múzeum, május 2-ig

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.