kiállítás - MANÉ&MONÉ

  • - jerovetz -
  • 2010. június 3.

Zene

A szobrászat mint kiindulási pont ideális a tárlat feldolgozására. A médium térrel való közvetlen viszonya az alap, ez gazdagodott a mozgással, ezáltal az időbeliséggel, a fény használatával, a dokumentarizálással, és végezetül így is olvadt össze a síkművészetekkel és a konceptualizmussal. Szabó Ádám és Szabó Dezső játékos apropóból, a hasonló nevek analógiája alapján csinált közös kiállítást.
A szobrászat mint kiindulási pont ideális a tárlat feldolgozására. A médium térrel való közvetlen viszonya az alap, ez gazdagodott a mozgással, ezáltal az idõbeliséggel, a fény használatával, a dokumentarizálással, és végezetül így is olvadt össze a síkmûvészetekkel és a konceptualizmussal.

Szabó Ádám és Szabó Dezsõ játékos apropóból, a hasonló nevek analógiája alapján csinált közös kiállítást. Fel sem tüntették, ki melyik munkát készítette - nehéz is lenne különválasztani õket. Esetükben az idõbeliség az a sajátos élmény, ami téri munkáikat megtermékenyíti. Szabó (vajon melyik? - Dezsõ) 2009-es Turbo&Still címû munkája: a videofelvételen egy szélturbina forog, zúgása is hallatszik, a ködös háttér pedig hol elsötétül, hol kivilágosodik, mintha napszakok váltakoznának. A mûvész miniatûr szélerõmûvel modellezte az idõt; víziószerûsége és puritanizmusa fokozza a hatást.

A mozgást másra használja a másik Szabó (Ádám). Kémény címû mozgóképén egy gyárudvart látunk, melynek hátterében a kémény váratlanul elmozdul, és megváltoztatja a tér egész perspektíváját. Játékosságán túl a trompe l'oeil kinetikus válfaja attól válik izgalmassá, hogy elbizonytalanít a látott élményben, és demonstrál számtalan lehetséges létezõt; meg persze semmissé teszi a tényleges változatot. A befogadó pozíciója ilyen módon megsemmisül.

Elõször került közönség elé Szabó (khm, Dezsõ) Fonyód projekt címû installációja: a mûvész 1997-tõl több mint tíz éven át fotózott egy balatoni tájat pontosan ugyanabból a beállításból. Visszájára fordul a megtévesztõ játék - a valóság válik puszta maketté. Szabó mintha digitálisan manipulált volna egyetlen fotót: a színek és felületek változnak csupán, fények gyulladnak ki és alszanak el, az egyetlen biztosnak tûnõ domborzati képlet is el-eltûnik a ködben vagy az alkonyatban.

Láthatóan van még mondanivaló egyetemes-ontológiai kérdésekrõl.

Stúdió Galéria, megtekinthetõ június 8-ig

*****

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.