kiállítás - MANÉ&MONÉ

  • - jerovetz -
  • 2010. június 3.

Zene

A szobrászat mint kiindulási pont ideális a tárlat feldolgozására. A médium térrel való közvetlen viszonya az alap, ez gazdagodott a mozgással, ezáltal az időbeliséggel, a fény használatával, a dokumentarizálással, és végezetül így is olvadt össze a síkművészetekkel és a konceptualizmussal. Szabó Ádám és Szabó Dezső játékos apropóból, a hasonló nevek analógiája alapján csinált közös kiállítást.
A szobrászat mint kiindulási pont ideális a tárlat feldolgozására. A médium térrel való közvetlen viszonya az alap, ez gazdagodott a mozgással, ezáltal az idõbeliséggel, a fény használatával, a dokumentarizálással, és végezetül így is olvadt össze a síkmûvészetekkel és a konceptualizmussal.

Szabó Ádám és Szabó Dezsõ játékos apropóból, a hasonló nevek analógiája alapján csinált közös kiállítást. Fel sem tüntették, ki melyik munkát készítette - nehéz is lenne különválasztani õket. Esetükben az idõbeliség az a sajátos élmény, ami téri munkáikat megtermékenyíti. Szabó (vajon melyik? - Dezsõ) 2009-es Turbo&Still címû munkája: a videofelvételen egy szélturbina forog, zúgása is hallatszik, a ködös háttér pedig hol elsötétül, hol kivilágosodik, mintha napszakok váltakoznának. A mûvész miniatûr szélerõmûvel modellezte az idõt; víziószerûsége és puritanizmusa fokozza a hatást.

A mozgást másra használja a másik Szabó (Ádám). Kémény címû mozgóképén egy gyárudvart látunk, melynek hátterében a kémény váratlanul elmozdul, és megváltoztatja a tér egész perspektíváját. Játékosságán túl a trompe l'oeil kinetikus válfaja attól válik izgalmassá, hogy elbizonytalanít a látott élményben, és demonstrál számtalan lehetséges létezõt; meg persze semmissé teszi a tényleges változatot. A befogadó pozíciója ilyen módon megsemmisül.

Elõször került közönség elé Szabó (khm, Dezsõ) Fonyód projekt címû installációja: a mûvész 1997-tõl több mint tíz éven át fotózott egy balatoni tájat pontosan ugyanabból a beállításból. Visszájára fordul a megtévesztõ játék - a valóság válik puszta maketté. Szabó mintha digitálisan manipulált volna egyetlen fotót: a színek és felületek változnak csupán, fények gyulladnak ki és alszanak el, az egyetlen biztosnak tûnõ domborzati képlet is el-eltûnik a ködben vagy az alkonyatban.

Láthatóan van még mondanivaló egyetemes-ontológiai kérdésekrõl.

Stúdió Galéria, megtekinthetõ június 8-ig

*****

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”