kiállítás - SCHWÄNE UND FEUERVÖGEL

  • - sisso -
  • 2009. augusztus 27.

Zene

Az Orosz Balett első párizsi fellépésének századik évfordulója tiszteletére nyílt meg Bécsben a világhírű tánctársulat történetét bemutató kiállítás. A tárlat felidézi a legjelentősebb előadások hangulatát, és azt is vizsgálja, hogyan hatottak a nyugat-európai és tengerentúli turnék a társulat stílusára.
Az Orosz Balett elsõ párizsi fellépésének századik évfordulója tiszteletére nyílt meg Bécsben a világhírû tánctársulat történetét bemutató kiállítás. A tárlat felidézi a legjelentõsebb elõadások hangulatát, és azt is vizsgálja, hogyan hatottak a nyugat-európai és tengerentúli turnék a társulat stílusára. A múlt század eleji mûvészeti élet élénkségét érzékeltetik Picasso látványtervei, és egy 1917-ben, a Parade címû, Eric Satie zenéjére koreografált darab bemutatójára elkészített, brutálisan modernnek ható (a Picasso kalandjai címû filmbõl ismerõs) jelmeze. A hattyú halála, a Petruska vagy A tavasz megszentelése szinte megéled a terem közepén forgó jelmezek és a fülhallgatókon követhetõ zenék segítségével. Tudjuk, a színpadi tánc kevéssé rekonstruálható, így a tárlat a nézõ kreativitására is számít: próbáljon meg a felcsendülõ dallamok vagy a régi fotókon sutának, pozõrnek, túlöltözöttnek tûnõ táncosok látványa alapján kezdeni valamit mondjuk a lába alatt heverõ szõnyegen található Fokine-Nizsinszkij-féle táncnotációkkal; kövesse a lábmozdulat-jegyzeteket, és kiderül, hogy ez bizony modern tudomány. Nizsinszkij majd százéves kitaposott balettcipõje is megtelik élettel így, akárcsak Anna Pavlova fehér tollakból, tüllbõl varrt habkönnyû hattyújelmeze, amikor a fel-felcsendülõ Stravinsky-futamokra egy fényoszlopban megvilágítva forogni kezd, akár egy ûrállomás. Így kapnak új jelentést a mai táncéletre is jelentõs hatást gyakorolt társulat világhírû rendezéseinek plakátjai, Léon Bakst és Alexander Benois színpadkép- és ruhatervei, és nem utolsósorban a Moscow Art Theatre School három, az eredeti tervek alapján, papírból elkészített jelmeze. A tárlat üzenet a jövõbe, segítség a XX. század legjobb balett-társulata körül zajló viták értelmezéséhez - és persze szép is, csak úgy.

Österreichisches Theatermuseum, Bécs, 1. ker., Lobkowitzplatz 2., www.theatermuseum.at; megtekinthetõ szeptember 27-ig

*****

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.