Kiállítás: Szemenszedett giccs (Horváth Dávid fotókiállítása)

  • - zab -
  • 2002. július 25.

Zene

Afényképezésnek szentelt csodálatosan mély esszéjében Roland Barthes bevezeti a punctum, illetve a studium fogalmát. Ha egy fényképet nézünk, a studium maga a fotó tárgya, a "cselekménye", a szüzsé - Barthes szerint ez általában unalmas, hidegen hagy, még akkor is, ha voltaképpen rendkívül jelentős témáról, mondjuk egy vérgőzös háborús eseményről van szó. De a sokszor (korántsem mindig) látható valami a képen, ami megsebzi tekintetünket, ami fogva tart, amitől képtelenek vagyunk elszakadni - ez a punctum, mely olykor teljesen érdektelen mozzanat önmagában, egy ruha ránca, egy cúgos cipő, egy morzsa az asztalon. Eddig a nagy francia.
Afényképezésnek szentelt csodálatosan mély esszéjében Roland Barthes bevezeti a punctum, illetve a studium fogalmát. Ha egy fényképet nézünk, a studium maga a fotó tárgya, a "cselekménye", a szüzsé - Barthes szerint ez általában unalmas, hidegen hagy, még akkor is, ha voltaképpen rendkívül jelentős témáról, mondjuk egy vérgőzös háborús eseményről van szó. De a sokszor (korántsem mindig) látható valami a képen, ami megsebzi tekintetünket, ami fogva tart, amitől képtelenek vagyunk elszakadni - ez a punctum, mely olykor teljesen érdektelen mozzanat önmagában, egy ruha ránca, egy cúgos cipő, egy morzsa az asztalon. Eddig a nagy francia.

Nézzünk hozzá egy magyar példát. Ady híres utolsó fényképének studium része nyilván a semmi közelébe jutott költő iszonytató halálfélelme. Ezt kulturális ismereteinkkel is kontrolláljuk, hiszen a fotó megnézésekor már egyszerűen tudjuk, hogy ez Ady életében készült utolsó fényképe. Barthes szerint ez is a studium - vagy mondjuk így: documentum - lényege, hogy (csakis) kulturális értelemben van közöm a fénykép ábrázolta dologhoz. De nem ez teszi rettenetesen elevenné Ady utolsó fényképét, hanem a rajta látható számtalan punctum: a gyűrt, pokrócszerű kabát, a kalap, a félrebiccent fej. Számomra (ne feledjük, bármely punctum megjelölés önkényes) a kép punctuma a költő kalapján billegő hervadó virág - ez van olyan iszonytató, mint a halállal szembenéző, rettegő, gödrükbe fúlt szemek. Melyeket bízvást nevezhetnénk mágikusnak.

És ezzel máris a témánál vagyunk. Horváth Dávid kiállításának címe: Mágikus szemek. A Mai Manó Házban rendezett tárlaton híres mai magyar emberek szemét látjuk, ezek lennének ama bizonyos mágikusak. A fényképész odaállt, és kamerájával pusztán a modell szemeit vette célba, olykor, mint például Csákányi Eszter esetében, csak az egyiket. Nem portrékat látunk tehát a szó klasszikus értelmében, bár a címadás elbizonytalanít. Hiszen minden kép alatt a modellt és annak foglalkozását, hivatását olvashatjuk, ilyenformán például: Galkó Balázs előadóművész, Salamon Pál író, Juhász Kata táncművész. Most nem tudom, ez az aláírás a fénykép címe vagy csupán a tárgy megnevezése. Ha cím, akkor joggal gyanakodhatom arra, hogy Horváth Dávid X. Y. portréját szándékozott elkészíteni az exponáláskor. De csak a szemeit fényképezte le; akkor most mi az ábra? Ady esetében világos: Emil Isac a költő portréjaként készítette 1918-ban Csucsán a fényképet, melyen csak mellékesen oly mágikusak a szemek.

Nyersebben fogalmazva: Horváth képein eleve csupán a punctum (ez esetben a szem) vagy az annak szánt mozzanat van lefotózva. Olyan erőszakos eljárás ez, amely ellenérzést kelt a szemlélőben. Itt ránk akarnak erőszakolni valamit; esztétikai döntésünknek, tetszésünknek nem hagynak egyetlen centiméternyi teret sem. Ráadásul giccses ez az eljárás. Ugyan mitől lenne mágikus X. Y. szeme, vagy ugyan miért ne hatna mágikusan, ha közvetlen közelről belefényképeznek az ember szemébe? A nagy embernek mágikus a tekintete, sugallja e kiállítás, és az itt kiállított emberek nagy emberek, hiszen a tekintetük mágikus. A kör bezárult - oly szorosra, hogy a befogadó fulladozni kezd.

Giccskiállítás giccsértelmiségieknek. Hogy sikeres, mi sem természetesebb.

- zab -

Magyar Fotográfusok Háza; meghosszabbítva augusztus 28-ig

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.