Lemez

Kiteszed a zászlót?

Sylvain Rifflet, Szabó Bálint, Dés András és Daniel Erdmann új albuma

Zene

Társadalmi egyenlőtlenségek, nacionalizmus, diszkrimináció, szegregáció, a környezet pusztítása, az erőforrások pazarlása.

Olyan témák ezek, amelyről – legalábbis nálunk – nem a jazz jut az eszünkbe. Egyáltalán, megfontolják ezeket a kérdéseket az itthoni előadók? A rendszerváltás előtti szabadságvágy műfajának jelesei ma alig szólalnak meg. Némaságukat nem lehet azzal elintézni, hogy amíg a kultúra anyagi forrásai szinte kizárólag államiak, és központosított elosztórendszereken keresztül hozzáférhetőek, vagyis amíg kézből eteti és ellenőrzi a hatalom a művészeket, addig kerülni fogják a közvetlen politikai állásfoglalást. Pedig a nagy tekintélyű zeneesztéta, Christopher Ballantine már arról értekezik, hogy a mai leolvadt demokráciákban tobzódó populista ordibálással szembeni állásfoglalásra az olyan befogadó, az etnikai és kulturális határokat és hagyományokat meghaladó kevert műfajok lennének alkalmasak, amilyen a jazz is. De nemrég a Budapest Music Center, az európai jazzélet hálózatához legszorosabban kapcsolódó intézmény is „két forradalmár” lemezét adta ki.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.