Klasszikus négyötöd (David Bowie: Earthling)

  • m. l. t.
  • 1997. február 27.

Zene

Ötvenedik születésnapja alkalmából David Bowie egy kitűnő tánclemezzel lepte meg magát. Ez nem az első ilyen eset, az 1975-ös Young Americans és a 83-as Let´s Dance is a sikeresebb albumai közé tartoztak. Akkoriban a soul és a funky hatott rá, most pedig a jungle, ennyi a különbség.

Ötvenedik születésnapja alkalmából David Bowie egy kitűnő tánclemezzel lepte meg magát. Ez nem az első ilyen eset, az 1975-ös Young Americans és a 83-as Let´s Dance is a sikeresebb albumai közé tartoztak. Akkoriban a soul és a funky hatott rá, most pedig a jungle, ennyi a különbség.

A következő történt. Tavaly februárra állandósult Bowie kísérőzenekara, majd bő fél évet töltöttek együtt a 95-ös Outside turnéján. A gitáros Reeves Gabrels és a zongorista Michael Garson már-már veterán Bowie-társ, a dobos Zachary Alford és a kopasz énekesnő/basszusgitáros Gail Ann Dorsey friss vér; menet közben hihetetlenül egymásra találtak. Mire véget ért a turné, több erő volt bennük, mint a kezdetén, alig öt nap pihenő múltán újra együtt voltak egy stúdióban, a turnén íródott (többnyire) Bowie-Gabrels-számok felvételébe plántálni azt az energiát, amely a koncerteken felhalmozódott.

Akik nem ismerik Bowie kaméleonságát, akár dohoghatnak is kicsit: mi az, hogy így, öreg fejjel, meglovagolja a friss hullámokat. De nem lenne igazuk. Bowie átlényegüléseinek sorában ezúttal olyan album született, amelynek az önazonosság legalább annyira erőssége, mint az új szél: benne van Bowie múltja és benne a jungle jelene, sőt megkockáztatnám: a közös jövő is. Ez a lemez a rockzenének azt a tendenciáját sejteti, ami felé a Prodigy is mutat: a techno már, a gitár még mindig és újra megkerülhetetlen. Azt mondja Bowie, pár évvel ezelőtt egy Big Audio Dynamite-koncerten érzett rá az elektronika és az élő hangzás arányának az ízére, innen az ihlet a hardrock és a melodikus jungle párosítására.

És tényleg: az Earthling elektronikus tánczenének éppolyan húzós, mint gitárorientált rocknak; nincsenek magaslatai és nincsenek mélypontjai, ha osztályozni kéne: klasszikus négyötöd. Egységesebb, persze messze populárisabb, mint amilyen az Enóval közös - tánczenei és technoelemekben ugyancsak bővelkedő - Outside volt. Az akkor (a hetvenes évek derekán megjelent Low, Heroes és Lodger után) egy újabb Eno-Bowie-trilógia első darabjaként jelent meg - a második rész 1998 elejére várható. De tarthat már bármerre, az Earthling megkerülhetetlen állomás.

m. l. t.

Arista/BMG, 1997

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.