Klasszikus négyötöd (David Bowie: Earthling)

  • m. l. t.
  • 1997. február 27.

Zene

Ötvenedik születésnapja alkalmából David Bowie egy kitűnő tánclemezzel lepte meg magát. Ez nem az első ilyen eset, az 1975-ös Young Americans és a 83-as Let´s Dance is a sikeresebb albumai közé tartoztak. Akkoriban a soul és a funky hatott rá, most pedig a jungle, ennyi a különbség.

Ötvenedik születésnapja alkalmából David Bowie egy kitűnő tánclemezzel lepte meg magát. Ez nem az első ilyen eset, az 1975-ös Young Americans és a 83-as Let´s Dance is a sikeresebb albumai közé tartoztak. Akkoriban a soul és a funky hatott rá, most pedig a jungle, ennyi a különbség.

A következő történt. Tavaly februárra állandósult Bowie kísérőzenekara, majd bő fél évet töltöttek együtt a 95-ös Outside turnéján. A gitáros Reeves Gabrels és a zongorista Michael Garson már-már veterán Bowie-társ, a dobos Zachary Alford és a kopasz énekesnő/basszusgitáros Gail Ann Dorsey friss vér; menet közben hihetetlenül egymásra találtak. Mire véget ért a turné, több erő volt bennük, mint a kezdetén, alig öt nap pihenő múltán újra együtt voltak egy stúdióban, a turnén íródott (többnyire) Bowie-Gabrels-számok felvételébe plántálni azt az energiát, amely a koncerteken felhalmozódott.

Akik nem ismerik Bowie kaméleonságát, akár dohoghatnak is kicsit: mi az, hogy így, öreg fejjel, meglovagolja a friss hullámokat. De nem lenne igazuk. Bowie átlényegüléseinek sorában ezúttal olyan album született, amelynek az önazonosság legalább annyira erőssége, mint az új szél: benne van Bowie múltja és benne a jungle jelene, sőt megkockáztatnám: a közös jövő is. Ez a lemez a rockzenének azt a tendenciáját sejteti, ami felé a Prodigy is mutat: a techno már, a gitár még mindig és újra megkerülhetetlen. Azt mondja Bowie, pár évvel ezelőtt egy Big Audio Dynamite-koncerten érzett rá az elektronika és az élő hangzás arányának az ízére, innen az ihlet a hardrock és a melodikus jungle párosítására.

És tényleg: az Earthling elektronikus tánczenének éppolyan húzós, mint gitárorientált rocknak; nincsenek magaslatai és nincsenek mélypontjai, ha osztályozni kéne: klasszikus négyötöd. Egységesebb, persze messze populárisabb, mint amilyen az Enóval közös - tánczenei és technoelemekben ugyancsak bővelkedő - Outside volt. Az akkor (a hetvenes évek derekán megjelent Low, Heroes és Lodger után) egy újabb Eno-Bowie-trilógia első darabjaként jelent meg - a második rész 1998 elejére várható. De tarthat már bármerre, az Earthling megkerülhetetlen állomás.

m. l. t.

Arista/BMG, 1997

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.